Egy szeles nap madarászata
Az április közepén észlelt havazás roppant érdekes, és egyben megrázó esemény is volt. Kíváncsiságból hazafelé jövet beugrottunk Gergővel a Borsodi-dűlőhöz, megnézni hogyan hatott az eheti időjárás a madarakra. Szerencsére a hó teljesen eltűnt a térségben, ráadásul a nap is kisütött. Ami a gyors kiruccanást végül eredményezte, az a viharos É-i szél.
De hát nézzük a történéseket.
A legmeghatározóbb madarak a nyári ludak voltak. Legalább 30 pár vezetgette a friss fűben a fiókáit; ahol az átlagos fészeknagyság 5-7 pelyhes kislibából állt. Sikerült leolvasni egy nyakgyűrűs példányt is, mint kiderült tavaly jelölték meg a tojót, éppen itt. Szóval idén már párba állt, fiókákat vezetgetett.
A másik tömeget mutató madárcsoport a pajzsos cankóké. Kb. 150 egyed keresgélt élelem után a fövenyen. Szépen megnézhettük a különböző színű, mintázatú hímeket. Természetesen egyéb limikóla is megmutatkozott. Piroslábú cankókat, gólyatöcsöket, 1 gulipánt, pár bíbicet is megfigyelhettünk. A mélyebb vizekben kanalasgémek szűrték a vizet. Sajnos rövidre sikeredett a kiruccanás, mivel a szél kicsalta könnyeinket a spektívben való nézelődés folyamán. Így hazafelé indultunk...
Az estébe hajló időben pedig kiugrottam még Szélmezőre. Nagyon régen nem jártam már a tavaknál, gondoltam sétálok egyet. Sajna valóban csak séta lett belőle, túl sok mindent nem láttam. A tavak környékén pár tőkés réce repkedett, barna rétihéják imbolyogtak a nádas felett. Az utakon barázdabillegetők szaladgáltak. A hátsó, tőzegesebb részeken tettem egy kört. 1 sárszalonka kapott szárnya, akit gyorsan elfújt' az erős É-i szél. De ekkor váratlan dolog történt. Egy billegető emelkedett a magasba, melyen csak a feltűnőn sok citromsárga színt láttam. Rögtön a fényképező gép után nyúltam, elkezdtem bizonyító fotókat készíteni. Szerencsére. Visszanézve a képeket bebizonyosodott: 1 citrombillegető volt. Hazánkban ritka kóborlónak leírt faj, az eurázsiai kontinens északi területein költ. Vizenyős részeken fedezhetjük fel, hazánkban évente 4-5 példányt sikerül megfigyelni, főként áprilisban.
Igazán szép befejezése a napnak:
De hát nézzük a történéseket.
A legmeghatározóbb madarak a nyári ludak voltak. Legalább 30 pár vezetgette a friss fűben a fiókáit; ahol az átlagos fészeknagyság 5-7 pelyhes kislibából állt. Sikerült leolvasni egy nyakgyűrűs példányt is, mint kiderült tavaly jelölték meg a tojót, éppen itt. Szóval idén már párba állt, fiókákat vezetgetett.
A másik tömeget mutató madárcsoport a pajzsos cankóké. Kb. 150 egyed keresgélt élelem után a fövenyen. Szépen megnézhettük a különböző színű, mintázatú hímeket. Természetesen egyéb limikóla is megmutatkozott. Piroslábú cankókat, gólyatöcsöket, 1 gulipánt, pár bíbicet is megfigyelhettünk. A mélyebb vizekben kanalasgémek szűrték a vizet. Sajnos rövidre sikeredett a kiruccanás, mivel a szél kicsalta könnyeinket a spektívben való nézelődés folyamán. Így hazafelé indultunk...
Nyári lúd (Anser anser)
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
Az estébe hajló időben pedig kiugrottam még Szélmezőre. Nagyon régen nem jártam már a tavaknál, gondoltam sétálok egyet. Sajna valóban csak séta lett belőle, túl sok mindent nem láttam. A tavak környékén pár tőkés réce repkedett, barna rétihéják imbolyogtak a nádas felett. Az utakon barázdabillegetők szaladgáltak. A hátsó, tőzegesebb részeken tettem egy kört. 1 sárszalonka kapott szárnya, akit gyorsan elfújt' az erős É-i szél. De ekkor váratlan dolog történt. Egy billegető emelkedett a magasba, melyen csak a feltűnőn sok citromsárga színt láttam. Rögtön a fényképező gép után nyúltam, elkezdtem bizonyító fotókat készíteni. Szerencsére. Visszanézve a képeket bebizonyosodott: 1 citrombillegető volt. Hazánkban ritka kóborlónak leírt faj, az eurázsiai kontinens északi területein költ. Vizenyős részeken fedezhetjük fel, hazánkban évente 4-5 példányt sikerül megfigyelni, főként áprilisban.
Igazán szép befejezése a napnak:
Citrombillegető (Motacilla citreola)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése