Szélmező

2016. 04. 17.

Szélmezőpuszta

Angival, Petivel és Kaufman Gabival összebeszélve sikerült kijutni erre a területre végre-valahára'. Kora reggel kezdtünk, és egészen késő délutánig a területen csatangoltunk. Elsétáltunk majdnem a legészakibb részekig, bár a vizek még mindig uralták a tájat. A vonulás közepén járva az égen a ragadozókat, míg a vizek környezetében a tóvilág-nádország' lakóit figyelgettük.
Már kora reggel új madárfajjal hozott össze a madarász szerencse, hisz 1 fiatal fakó rétihéja tartott a szelek szárnyán É-ra. Megérkeztek már a hamvas rétihéják is, és idei első kabasólymomat is megpillanthattam. 

Hamvas rétihéja hím (Circus pygargus)

Érdekességek terén pár fajt emelnék ki. Legalább 10 kis kárókatona tűnt fel többször a levegőben, átrepült 1 üstökösgém is. A gémféléket továbbá vörös, ill. szürke gémek képviselték. És ismét egy új fajjal bővültem, amit 1 réti tücsökmadár képvisel.

Szürke gém (Ardea cinerea)

A vízimadarakat a tőkés, kanalas, üstökös és barátrécék mellett nyári ludak is színesítették. Az erős szélnek hála, sikerült közelről készítenem pár képet egy kisebb csapatról. 1 bíbicet, 1 szürke cankót és 1 réti cankót is megfigyelhettünk egy belvízfolton.

Barátréce gácsér (Aythya ferina)

Nyári lúd (Anser anser)

A nap végére, ill. a bejegyzés zárásaként is a barna rétihéják kerültek/kerülnek kitüntetett helyre. Elég sok pár fészkel a szélmezői nádasokban, igazán szép élmény megfigyelni őket. A Natura 2000-es jelölőfaj, öreg nádasba, a földre rakja fészkét. Nem mondható túl ritka ragadozónak, tópartok környékén bármikor megfigyelhető.

Barna rétihéja hím (Circus aeruginosus) 

Kis-Séd-ártér

2016. 04. 16.

Kis-Séd

Egy gyors, inkább csak terepfelmérésre irányuló kört tettem a területen, bár a gyors jelzőt a viharos ÉNY-i szél kicsit indokolatlanná teszi. Szóval a tagutakon bokáig porban, majd a mélyebb részeken ugyanaddig' vízben gázoltam. Érdekes kettősség.
A tocsogós részeken azért akadt látnivaló. 5 sárszalonka kapott szárnyra a lábaim előtt, át-átrepült felettem 4 tőkés réce, 1 nagy kócsag, 2 barna rétihéja. Füsti fecskék kergették a rovarokat, mezei pacsirták énekelték tavaszi trilláikat. A távolban 1 fehér gólya ereszkedett le a talajra, gondolom a békákat tűzte ki vacsorájául. Én a sárga billegetők fotózásába mélyedtem jobban bele. 3 párt figyeltem meg, voltak köztük fotogénebbek is:

Sárga billegető (Motacilla flava)

Egyszer csak 2 őzet pillantottam meg: 1 bak és 1 suta. Épp jó helyen legelésztek, szél alatt melléjük osontam. Sajna' a bak hamar arrább állt, de a suta hagyta magát fotózni. Ekkor meglepetésemre egy fiatalabb példány kezdett mellém ügetni, egészen addig, amíg szagot nem kapott.
A nap befejezéseként hazafelé tartva 1 mezei nyulat, több kismadarat (citromsármányok, erdei pintyek, tengelicek, fekete rigók) figyelhettem még meg. A végső faj pedig az úton keresgélő nyaktekercs lett.

Európai őz (Capreolus capreolus)

Citromsármány (Emberiza citrinella)

Erdei pinty (Fringilla coelebs)

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

Marcal-medence

2016. 03. 27.

Kis-Marcal-medence

Csabival összebeszélve sikerült e tavaszias, húsvét hétfői napon körbejárnunk a Boba-Nagypirit-Adorjánháza alatti Marcal területeket. Összességben a belvizekre koncentráltunk, bár azt általánosan hozzá lehet tenni a történethez, hogy erős apadás, kiszáradás megy végbe mindenhol. Szerencsénkre a töltés járhatónak bizonyult, így közvetlenül a folyó mellől indítottuk el mindig a felfedezéseket.

 Sárszalonkás hangulat...

Általánosságban nem bontanám külön-külön helyszínekre a bejegyzést, inkább csak egy átfogó leírást tennék közre.
Kezdeném a lúdalkatúakkal, azon belül is a récefélékkel. A mélyebb vizekben több képviselőjüket is sikerült megfigyelni; hozzávetőleges egyedszám-faj párosítás: 350 böjti réce, 200 csörgő réce, 150 kanalas réce, 100 tőkés réce, 80 kendermagos réce, 50-50 fütyülő és nyílfarkú réce. Természetesen ide sorolható még az a 4 bütykös hattyú is, amelyek már nászt lejtenek az elöntéseken.

Böjti réce (Anas querquedula)

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

Kendermagos réce (Anas strepera)

Nyílfarkú réce (Anas acuta)

A récék után a levegőben, főleg vonulás közben megfigyelt madarakat emelném ki. Meglepően sok, 100 feletti dankasirályt, legalább ugyanennyi kormoránt figyeltünk meg. Természetesen a ragadozók is fel-felbukkantak, bár a dömping' még arrább van. 4 barna rétihéját, 1 kékes rétihéját, több egerészölyvet, 2 karvalyt és 2 pár vörös vércsét nézhettünk meg távcsöveinkkel közelebbről is.

Kormorán (Phalacrocorax carbo)

Barna rétihéja hím és tojó (Circus aeruginosus)

Karvaly (Accipiter nisus)

Lilealakúak. A sekély vizeknek, tocsogósoknak köszönhetően csak-csak sikerült meglesni, esetleg lencsevégre kapni ennek a madárcsoportnak a képviselőit. Megfigyelhettünk 6 nagy pólingot, 2 piroslábú cankót, 8 erdei cankót, legalább 100 bíbicet, 300 sárszalonkát és 1 kis sárszalonkát. 

Nagy póling (Numenius arquata)

Sárszalonka (Gallinago gallinago)

Kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)

Következnek a kismadarak. A vonulás legjobban a cigánycsukoknál, házi rozsdafarkúaknál, vörösbegyeknél és csilpcsalpfüzikéknél volt érezhető. Kiemelnék továbbra 3 sárga billegetőt, 4 barázdabillegetőt és 1 hím hantmadarat. Továbbá pár füsti fecske is meghozta a várva-várt tavaszt.

Cigánycsuk (Saxicola torquata)

Barázdabillegető (Motacilla alba)

Hantmadár (Oenanthe oenanthe)

Az egész napos madarászat végére 55 fajt sikerült megfigyelnünk, az eltervezett területeken alaposan körbenéznünk. Az igazi madárvonulás még várat magára, de egy élménydús napot tudhatunk a hátunk mögött; így hát felfrissülve, kipihenve térhetünk haza...