Szélmező

 2020. 09. 18.

Szélmezői nézelődés

Szeptemberben még tartja magát a napsütés és kellemes meleg. Péntek délután kihasználtuk Nikivel az alkalmat, és a szélmezei tőzegtavak környékén kirándultunk egyet.

Kezdjük a madarakkal.

A légtérben a felszálló meleg levegőnek hála termikek alakultak ki. Nagy csapat holló feketéllett a kék égen, besiklott pár egerészölyv, valamint 2 dankasirály is a termikbe. A ragadozómadarak háza táján tovább haladva 2 barna rétihéja került lencsevégre. 
A tavakon vízimadarak úszkáltak. 6 bütykös hattyú, 50 tőkés réce, 2 kendermagos réce, 8 fütyülő réce és 6 csörgőréce. Nagy és kis kárókatonák repkedtek. A szegélyek sekélyebb vizében nagy kócsagok keresgéltek, ill. 3 sárszalonkát sikerült fotótávolságra becserkelni'.

Természetesen az énekesmadarakra is figyelgettünk, vagy éppen hallgatóztunk. Cinkék, barkós cinegék, csilpcsalpfüzikék, nádi sármányok hallatták hangjukat. Az egyik érdekes, már-már megdöbbentő élményt a seregélyek okozták. Több ezer példányból álló hadat' nézegettünk. A villanydrótokról felreppenve nagy csapatokban vetették magukat a rétekre, rovarok után kutatva. Maradandó élményt nyújtottak - főleg a példányszámukból adódóan.

Holló (Corvus corax)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Dankasirály (Larus ridibundus)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Fütyülő réce (Anas penelope)

Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)

Sárszalonka (Gallinago gallinago)

Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita)

Seregély (Sturnus vulgaris)

A tavak környezetében a kisebb, vagy éppen mozdulatlanabb élőlényekre is fókuszáltunk. Rovarok és növények.
A még repkedő szitakötők közt mazsolázgattunk, bár eme gyors vadászokat elég nehéz lencsevégre kapni...
A növényekkel már könnyebb az ügy. A nádas-gyékényes-magas sásos élőhelytípus pár jellegzetes növényét mutatnám be pár képben:

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

Vörös katona-szitakötő (Sympetrum sanguineum)

Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara)

Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia)

Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)

Közönséges vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum)

Borzas füzike (Epilobium hirsutum)

A nap zárásaként ismét a rétihéjákat vártuk. Egy megfelelőnek - tűnő - megfigyelőponton várakoztunk. Kenderike és sárga billegető csapatok folyamatosan feltűntek alkonyat idején, azonban egyetlen egy rétihéjával sem(!) találkoztunk. Nem baj, a negatív adat is adat...

Kenderike (Carduelis cannabina)

Rétihéja éjszakázás

 2020. 09. 02.

Éjszakázó rétihéják

Augusztus végével, szeptember elejével megindul a rétihéják vonulása is. A hazánkban költő hamvas és barna rétihéják mellett, az északabbi vidékekről érkező fakó rétihéják is átvonulnak országunkon. Eme fajokat télen, késő ősszel kékes rétihéják követik, akik nálunk töltik a telet. Tehát itt a "négy rétihéja-szezon".
A vonulás során délre tartó madarak előszeretettel keresnek fel csoportos éjszakázóhelyeket, melyek sásos-zsombékos szegélyek, láprétek, turjánosok, magas füvű rétek. A Marcal-mentén több ilyen élőhely is van, melyeket érdemes szemügyre venni.
A szeptember eleji kimenetelemkor napnyugta előtt már a területet távcsöveztem. Egy-egy tövisszúró gébics ült ki vacsorára lesve, 2 vörös vércse vadászgatott a rétek felett. Vörös gémek szálltak lassú szárnycsapásokkal tova, mindeközben sárga billegetők nagy csapata, legalább 150 példány húzott be éjszakázni a nádasba. Elkezdődött a napnyugta. Alacsonyan, több irányból is rétihéja sziluettek tűntek fel. Egy bizonyos helyre tartottak. A napkorong eltűnésével 15 barna rétihéját számláltam meg.

Sárga billegető (Motacilla flava)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Augusztusi napok

 2020. 08. 30.

Augusztusi pillanatok

Az augusztus gyorsan eltelt. Legyen szó főleg a madarászatról. Pár bekezdéssel adózom ennek a hónapnak.

Kertünk madarai.

A délutáni kertben való ücsörgés mindig megnyugtató számunkra. Ha van rá mód a fényképezőgép is a kerti asztalon pihen, ha alkalom adódik könnyen lehessen használni.

Szürke légykapó (Muscicipa striata)

Házi veréb (Passer domesticus)

Kenderike (Carduelis cannabina)

A vonulás következtében ragadozómadaraink is áthaladnak az országon. A figyelmünk több alkalommal is a vonulásban éjszakázóhelyet kereső rétihéjákra szegeződött. Az alkonyat beálltával akár több tucat egyed is összeverődhet. Barna és hamvas rétihéjákat sikerült többször megfigyelni ilyen körülmények között.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

A Marcal-medencében járva egy érdekesebb ragadozómadárral is összefutottunk. 1 kígyászölyv már hetek óta a medencében tartózkodik, feltehetőleg kitűnő táplálkozóterületet talált magának. Sajnos sem a távolság, sem a fények nem kedveztek a fotózásnak, azonban a faj miatt közzétennék pár képet.

Kígyászölyv (Cicaetus gallicus)

Kispodárpusztai-halastó.

Nikivel egy gyors látogatást és körbespektívezést tettünk a tavon. 3 rétisas tűnt fel: hol a légtérben, hol a fákon, ill. épp halfogás közben. 1 barna rétihéja és 1 vándorsólyom is előkerült még. Sztyeppi és dankasirályok, fiatal kormos szerkők vadászgattak a víz felett. Sok nagy kárókatona és pár kis kárókatona szárítkozott a part menti fákon. Nagy kócsagok, kis kócsagok és szürke gémek ácsorogtak itt-ott, búbos és kis vöcskök osztozkodtak szárcsákkal a vízfelületen.

Rétisas (Haliaeetos albicilla)

Vas megye. Sitke és Rábapaty.

Nikiékhez tartva megálltunk nézelődni. Legelőször a ragadozók háza táján. Hollók, egerészölyvek és 1 barna kánya.
A vízimadarakkal folytatva benéztünk a kavicsbányába. Rengeteg nagy kócsag és szürke gém, pár bütykös hattyú (köztük egy sárga nyakgyűrűs, de túl messze volt a leolvasáshoz). Sztyeppi sirályok, 3 küszvágó csér. Egy nagyobb csapat bíbic pihent a kavicszátonyon, pár gólyatöcs és erdei cankó, sárszalonka tűnt még fel. Ritkaságok sajnos nem kerültek elő.

Barna kánya (Milvus migrans)