Bakonyszentlászló

2018. 11. 10.

A munkahelyem... 

Ez a késő őszi időjárás kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy Nikinek megmutathassam a munkahelyemet, a Bakonyszentlászlói Erdészet működési területét. Kicsit szakmáztunk, kicsit turistáskodtunk, a gasztronómiába is belekóstoltunk.
Első állomásunk a Pápateszér közelében fekvő Grófi fürdő. A fürdőt az Esterházyak építtették, az elbeszélések szerint a pihenni vágyó grófkisasszonyoknak. Kellemes kikapcsolódást nyújthat bárki számára, a kiépített pihenő körül 11 helyi védettséget élvező "banyafa" is található, mindegyik egyed figyelemre méltó kort és dimenziót ért el.

Körbenéztünk a Fenyőfői ősfenyvesben is. Az erdei fenyő térségben megjelenő meszes homokvidéki őshonossága folyton foglalkoztatja a szakembereket, részletesen foglalkozik a témával Dr. Majer Antal, soproni egyetemi tanár. A területet védettségét természetvédelmi oltalom biztosítja, azonban az erdészeti beavatkozások nélkül ez hosszabb távon nem maradhat fenn, mivel lassan a lombos fafajok kiszorítják tűlevelű társukat az élőhelyről. A területen ugyan még fellelhetők méretes, egy-két évszázados példányok, de a fenyőpusztulás veszélyezteti ezek fennmaradását. Az óriási fák legszebb példányai "Szépfa" és a "Cigány" nyiladék mentén tekinthetők meg. 

A helybeli nevezetességek közül érdemes megtekinteni a Likas-kő természeti képződményt. A dolomitsziklában a víz alagutat fúrt, mely az évszázadok során annyira bővült, hogy manapság akár egy ember is átmászhat rajta.

Az évszázados, gondos értékmegőrzést  bárhol fellelhetjük. Az egykori, Esterházy uradalmi erdők manapság is megfelelő kezekben vannak. Öreg bükkösöket, kiterjedt cseres-tölgyeseket kezel az erdészet, melyekben előtűnnek az értékek. Hatalmas bükkfák, matuzsálem korú kocsánytalan tölgyek. A Hódos-ér két oldalában egy-egy egykori vadászház áll a fák árnyékában. Pálház és Alízház. Az Eszterházy hercegről és kisasszonyról elnevezett vadászházak még várnak a felújításra.

A Cuha-völgy sokak számára ismerős. A szurdok területén halad keresztül egy emlékvasút vonal, mely vadregényes tájon kalauzol el minket. A Cuha mély szurdokvölgyei, szurdokerdei kitűnő kiránduló célpontot jelentenek több turistának is. A vadregényes tájon zúgókkal, sziklakibúvásokkal találkozhatunk, miközben a kiépített tanösvényen barangolunk végig.

A szurdokvölgyeket gyakran barlangok kísérik. A Remete-barlang, Kőpince-barlang és Zsivány-barlang. Mi az utóbbinál tettünk látogatást. Az egykoron bakonyi betyárok, nevezetesen Savanyú Jóska rejtekéül is szolgáló természeti képződmény varázslatos környezetben tekinthető meg.

A környék egyik könnyel elérhető látványossága a Cseszneki-vár. Ezúttal csak messziről gyönyörködtünk a jellegzetes-építkezési vonásokkal bíró építményben, legközelebb majd erre a helyi nevezetességre is jut idő...

Fertő-mellék

2018. 11. 05.

Fertő környéki madarászat 

Az előző bejegyzésemet kellene folytatnom, miszerint a twicserkedés mozgatott minket. Ez a kijelentés félig ugyan igaz, de papírokat intézni indultunk Nikivel Sopronba. Ezt a tevékenységet kiegészítve ejtettük útba a Fertő környékét. Először az ausztriai részen a Seewinkelt, ugyanis a Zicksee-n láttak egy lilebíbicet. Nagy lelkesedéssel meg is találtuk a leeresztett tómedret, ahol már egy spektíves "kolléga" nézelődött. Volt mit! 2000 nyári lúd, pár száz nagy lilik járt inni a megmaradt vízfelületre, darvak repültek NY-nak hangos krúgatással a levegőben. (Sikeresen leolvastunk egy nyári ludat - H378 -, melyet idén tavasszal a környéken gyűrűztek, nyáron a Nyirkai-hanyban figyeltek meg.) Tőkés, nyílfarkú és csörgőrécék úszkáltak egy-egy sirállyal megosztva a tavat. 15 gulipán keresgélt a sekély vízben, de mi a háttérben mozgolódó bíbicek közt kutattunk a ritka faj után. Havasi partfutókat, pajzsoscankókat ugyan sikerült kilátni' a tömegből, de a felreppenő bíbic-csapatból sem került elő az áhított' madárritkaság. Az induláson morfondírozva odasétáltunk még a mellettünk nem messze felhízó twicser-áradthoz. De az ott felállított 5 spektív egyikében sem látták a madarat. Mi feladtuk, továbbmentünk a dolgunkra.
{U.i.: a délután folyamán látták rövid ideig a madarat...szóval számunkra 3/2 a twiccselt fajok megtalálási aránya)

Nyári lúd (Anser anser)

Daru (Grus grus)

Gulipán (Recurvirostra avosetta)

Bíbic (Vanellus vanellus)

A nap második felében a Sarród környéki területeket néztük meg. 20.000 liba tartózkodott a vizeken-réteken, köztük keresgéltük a ritkaságokat. 12 vörösnyakú ludat, 1 fehér hátú nagy liliket és 1 orosz nyakgyűrűs fajtársát sikerült kiszúrni. Az F45-ös, 2006-ban gyűrűzött tojó minden évben a Fertő-tó környékén telel, de megfigyelték már Észt- és Németországban is. Az Oroszország északi felén, a Pjaszina-deltában gyűrűzött madár szépen mutatja a faj vándorlási útvonalát. 18 nagy póling és 2 bütykös ásólúd az említésre méltó faj még; de én zárásképp a távolban vadászgató 1 kékes rétihéja hímet emelem még ki, melyet Niki vett észre...

Nagy lilik (Anser albifrons)

Nagy póling (Numenius arquata)

Siófok

2018. 11. 04.

Egy kis balatoni twiccs' 

Nem igazán rajongok az ilyenfajta madarászatért. Régebben már megkíséreltem egy hasonló, céltudatos faj-keresést. Kevés sikerrel. Abban a bejegyzésben a twicserkedést is ismertettem: link.
Szóval Nikire hallgatva, belemerültünk eme műfajba. Úgy is régóta szerettem volna téli Balatonozni, így jó választásnak tűnt Siófok, ahol két hazánkban ritka madarat is megfigyeltek a napokban.
Nikivel szélcsendes, verőfényes napsütésben ácsorogtunk a Siófok-Sóstói parton, ugyanis 1 pehelyréce tartózkodik napok óta az öbölben. Hosszas keresgélés után, messze a partól sejlett valami nagy, barna réce; mely gyakran lebukott a víz alá. Bőséges spektívezés, és a mellettünk lévő két twicser megerősítése után elkönyveltük: 1/1.
(Pehelyréce a távolban, hangulat-bizonyító fotó.
Európa északi területén él, tengerekhez kötődik. Nálunk téli kóborlásai során jelenik meg nagyobb vizeken, pl. a Dunán, vagy  a Balatonon.)

Pehelyréce (Somateria mollissima)

Második állomásunk a Kikötő volt. Rengeteg bütykös hattyú, és dankasirály várta a járókelők által - helytelenül - dobált kenyérdarabokat. Mi a sirály termetű, és nagyban hozzá hasonlító csüllőt kerestük. Sikerült kiszúrni: 2/2. Ugyan nem volt túl közel, de éppen élvezhető távolságra civakodott a dankasirályok és búbos vöcskök közt. Szintén tengeri madár, kóborló egyedei azonban felfedezhetők a kontinens nagyobb vizeinél. Gyakrabban találkoznak vele a hazai madarászok, mint a pehelyrécével, de így is ritkaságnak számít.
A csüllő megtalálása után, természetesen körbenéztünk még a móló környezetében. 2 kis sirály vadászgatott fotózható' távolságban, így miközben nyugaton már a nap alá-alábukott, mi még nézegettük a vízfelszín felett lavírozó' madarakat...

Csüllő (Rissa trydactyla)

Kis sirály (Larus minutus)

Szélmező

2018. 11. 02.

Szélmezei kiruccanás 

A nap első felében a ház körül ügyködtem. Szépen téliesítettem a dolgokat, de természetesen közben kéznél volt a fényképezőgép:

Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus)

Kék cinege (Parus caeruleus)

 A délutáni napsütésben aztán eldöntöttem, megnézem a szélmezei horgásztavakat. A hosszú hétvégének hála elég sok horgász lógatta a botot a tónál, és ez sajna rányomta a bélyegét a madarakra is. 5 kormorán ücsörgött a vízből kimeredező póznákon, pár tőkés réce, és 1 barátréce úszkált a feszített víztükrön. A levegőben 1 barna rétihéja, és 5 egerészölyv keringett. Átrepült  a terület felett 1 fiatal sztyeppi sirály. Nagy csapat seregély keresgélt élelem után a nádas részeken, kenderikék, tengelicek és réti pityerek csiviteltek'. A stégek környékén barkóscinegék tűntek fel, de elég nehézre sikeredett a fotózásuk.

Kenderike (Carduelis cannabina)

Sztyeppi sirály (Larus cachinnans)

Barkóscinege (Panurus biarmicus)

Dáka környéke

2018. 10. 31.

Szeles halastó, szélmentes kaszáló 

A szokatlan késő őszi napsütést és meleget szerettem volna maximálisan kihasználni, így az erős szél ellenére kiugrottam a Kispodárpusztai-halastóhoz. Az időjárás mivoltával tisztában voltam, így elhatároztam a Dákai erdőn keresztül közelítem meg a tavat, hátha összefutok kismadarakkal. A főként vörös tölgy és csertölgy uralta erdőben színpompás nyiladékokon sétálgathattam, az őszi színpaletta minden résztvevője jelen volt. Sárga juharok, zöldes gyertyánok, barnára száradt csertölgyek és bíborban pompázó vörös tölgyek. A szegélyeken kismadarak: szén, kék és barátcinegék, csuszkák. Néha felhangzott egy-egy fakopáncs kopácsolása, 1 zöld küllő kiáltása.
A tóhoz érve körbenéztem. Csupán 50 szárcsa, 6 kormorán és 12 búbos vöcsök viaskodott az erős hullámokkal. 1 barna rétihéja imbolygott a nádas felett. 2 holló suhant az erős szélre ráfeküdve tova'.

Holló (Corvus corax)

Visszafelé tartva az autóhoz már elkönyveltem magamnak, hogy olyn' kép nélküli kiruccanásban volt részem. Azonban kiérve a reptér felőli, szélmentes kaszálóra egerészölyvekre lettem figyelmes. Körbelátcsövezve a rétet, 10 példány vadászgatott aktívan. Szerencsémre néhány jószág közelebb repült az erdőszegélyhez, kitűnő távolságra a fotózáshoz. Szépen végig követtem jópár sikeres, és sikertelen zsákmányolást. Így már elegendő képpel a tarsolyomban' vettem az irányt Pápa felé...

Egerészölyv (Buteo buteo)