fellnifotó: május 2020

2020. május 31., vasárnap

Hamvas tábor a Marcal-mentén

2020. 05. 30.

Marcal-medencei hamvas rétihéja felmérés

A május vége, június eleje fontos napirendi pont a Hamvas rétihéja-védelmi Munkacsoport életében. Ilyentájt esedékesek azok a revírfelderítések, melyek konkretizálják a földön fészkelő madarak esetleges fészkelési helyeit.
A Marcal-medencében több éves tradíciója van a védelmi tábornak, így pünkösd szombatján 12 fő fogta le a tradicionális fészkelőhelyeket, kisebb csoportokra bontva.
Így Kispirittől Nemesgörzsönyig több megfigyelőpontra is jutott felmérő.
A nap végére 2 biztosan fészkelő, és 3 revírfoglaló hamvas rétihéja párt sikerült regisztrálni. Sajnos - ilyen ez a hamvas rétihéja felderítés - én személy szerint sosem kerültem fotózható közelségébe egyetlen revírnek sem, sőt az általam és természetesen Niki által lefogott területeken nem is regisztráltunk hamvast.

A felmérés ideje alatt legalább a 3 órás ücsörgés az elvárt - legalábbis az optimálisabb időintervallum a felmérőkre nézve. Ugyan a kutatott madárfaj viselkedés-fiziológiájával összefüggésben akár 5 óra hosszan is távol lehet a fészektől a vadászgató hím, ill. egyhuzamban ennyi ideig ülhet a tojó a fészekben. Az esetek zömében azonban a 3 órás kiülés választ nyújthat a revír állapotára.
Ezek a több órás megfigyelések remek lehetőséget nyújtanak a megfigyelőpont környezetének vizsgálatára. Elsősorban a madarakra koncentráltunk, de olykor-olykor elkalandozott a tekintetünk és a fényképezőgépünk a növényekre is.

A madarakkal kezdve a bejegyzés mondandóját:
A ragadozómadarak háza táján egerészölyvek, vörös vércsék, barna rétihéják tűntek fel nagyobb számban. 1 kabasólyom repült át felettünk, sikerült 2 rétisast is megfigyelni. A megfigyelt madarak palettáját legnagyobb örömünkre 1 parlagi sas színesítette. Az egyik hamvas rétihéja revír közelében termikelt a magasba, mindeközben 2 hamvas hím is támadta, távozásra ösztönözte. 1 fekete gólya siklott tova, a medence fehér gólyái a réteken keresgéltek több helyszínen is. Az énekesmadarak sok helyen jelen voltak. A nádas élőhelyeken nádi sármányok, cserregő és énekes nádiposzáták; a magassásos környékén sárga billegetők, foltos nádiposzáták, rozsdás csukok; a mezsgyék szegélyében tövisszúró gébicsek, cigánycsukok mutatkoztak meg. Kakukkok kergetőztek mindenfelé, feltűnt egy-két bíbic pár is. Nagy kócsagok, vörös és szürke gémek szálltak lassú szárnycsapásokkal tova.

Parlagi sas (Aquila heliaca)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Mezei veréb (Passer montanus)

Sárga billegető (Motacilla flava)

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Rétisas (Haliaeetos albicilla)

Gímszarvas (Cervus elaphus)

A növények tekintetében a május az egyik legjobb időszak. Ugyan elég száraz tavasz van a hátunk mögött, ezt általánosan is érezhetjük a Marcal mentén. A májusi eső aranyat ér' szokták mondani. A mélyebb fekvésű, vizesebb részek még tartják a talajban azt a csekély nedvességet, melyet egykor magába szívtak. A Marcal mentén vízháztartás szempontjából több élőhelykomplex mozaikol egymással: nádas-gyékényes víz borította élőhelyek, magassásos láprétek (mocsári nőszirommal, mocsári gólyahírrel), nedves- (csermelyaszattal, tavi kákával, fekete nadálytővel), kiszáradó- (réti boglárkával, mocsári kosborral, macskagyökérrel) és üde rétek (franciaperjével). A félszáraz-száraz vízgazdálkodású hordalékkúpokon bókoló bogáncs, mezei varfű, üstökös pacsirtafű jelzi a mozaikok fajgazdagságát.

Mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora)

Bókoló bogáncs (Carduus nutans)

Csermelyaszat (Cirsium rivulare)

Egy eredményes, fajokban gazdag szeles napot tölthettünk a Marcal-medence területén. Ugyan a hamvas rétihéják tekintetében nem az idei lesz a legjobb év, ezt már előre mondhatjuk, de bizakodva állunk a megtalált revírek nyomon követésében a továbbiakban is.
Ezúton is köszönetet mondok a felmérésben részt vett önkénteseknek!
Búcsúzásképp a szombati nap utolsó képei ez egyik megfigyelőhelyről, zivatarfelhők árnyékában':

2020. május 28., csütörtök

Bakonybél vol.5

2020. 03. 27.

Bakonybéli mindennapok

Erdei holdviola

Első éves tölgy makkvetés

Kardos madársisak

Kis apollólepke

Turbánliliom

Kirepült kenderike

Fiatal gímszarvas bikák

Odvasodó, taplós bükk

Örvös légykapó

Bakonyi hangulata

2020. május 14., csütörtök

Kavicsbányató

2020. 05. 01.

Sitkei és rábapatyi madarászat

Vas megye két ismert madaras területét néztük meg Nikivel a munka ünnepének délutánján. Kellemes hőmérséklet, kissé borult, egy-egy záporral tarkított madarászat volt.
A Sitke határában fekvő trágyalerakónál kezdtünk. Ugyan barátságtalanul hangzik a megnevezés, de madártanilag, pláne táplálkozó ragadozómadártanilag mégiscsak biztató hely. A holló-áradat' mindig jelen van a területen, becslésünk szerint legalább 300 egyedet figyeltünk meg. Sok egerészölyv, 20 példány termikelt a magasban. Áthúzott északi irányba 1 öreg vándorsólyom, a távolban feltűnt 1 kabasólyom. 2 barna kányát is sikerült megfigyelni.

Vándorsólyom (Falco peregrinus)

Barna kánya (Milvus migrans)

Holló (Corvus corax)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Rábapatyon folytattuk a nézelődést. A bányatavak leghangosabb, és ezáltal legfeltűnőbb madarai a sirályok. Köztük is a dankasirályok. Több pár is fészkel a területen, alaposan végignéztük mindet. Előkerült 6 szerecsensirály is, ők már ritkább vendégek errefelé, reméljük családalapításba kezdenek. Ha a sirályok palettáján haladunk tovább egy nagyobb sztyeppi sirály-bandát is meg kell említenünk még. A partimadarakról ejtenék még pár szót. A szokásosnak mondható, gyakran feltűnő -legalábbis ezen a helyen- gólyatöcsök, kis lilék, billegetőcankók, réti cankók, pajzsos cankók és szürke cankók mellett 4 temminck-partfutó is feltűnt. A madarászat végére külön öröm, és egyben izgalmak is jutottak. 1 hamvas rétihéja tojó közeledett vadászgatva felénk, természetesen bőszen fotózgattam. A képek visszanézése folyamán feltűnt a zöld színesgyűrű, ám sajnos a leolvasása nem sikerült. Ezt a jelölést a magyarországi hamvas'osok, azaz mi használjuk. A madár tollazat alapján legalább 3 évesnek gondoljuk a tojót, így a Marcal-medencében 3 éve gyűrűzött fészekaljakból kirepült egyik példány a legvalószínűbb. Reméljük előkerül még a gyűrűs tojó, vagy akár költésbe kezd a környéken. Meglátjuk...