Marcal-medence

2019. 07. 27.

Marcal-medence

A júliusi Marcal-medencét szerettem volna alaposabban átnézni, így egy hajnaltól, estig tartó madarászatra invitáltam Alexát és Csabit. Reggel Kamondnál kezdtünk, majd szépen a Marcal-töltésen haladva egészen Szélmezőig nézelődtünk. A kellemes hajnali időben őzek kergetőztek a réteken, hiszen most van a szaporodási, azaz az üzekedési időszakuk. Fehér gólyák keresgéltek élelem után a lekaszált réteken, hogy a már szárnyaikat próbálgató fiataloknak vigyék a megszerzett zsákmányt. Nagy kócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó, törpegém. A gázlómadarakat ezek a jószágok képviselték.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

fiatal Bakcsó (Nyctocorax nycticorax)

fiatal és kifejlett Vörös gém (Ardea purpurea)

A ragadozómadarakat egerészölyvek, vörös vércsék, barna és hamvas rétihéják, 1 karvaly és 1 héja testesítette meg. Vadászgatásukat, élelemhordásukat figyelgettük. Az "egyéb" fajok kategóriájába pár érdekesebbet közölnék. Erdei cankó és billegetőcankó tűnt fel az egyik tó környékén, frissen kirepült bíbicek időztek a réteken. Egy gyurgyalag telep mellett nézelődve megnyugodva jegyeztük fel, legalább 20 pár színpompás madár alkot fészektelepet. Kiszúrtunk egy függőcinege fészket is, miközben próbáltam megörökíteni, egy felnőtt madár etette meg épp fiókáját.
A napot ugyan a NY-ról jövő zivatar kicsit megrövidítette, de egy emlékezetes napot töltöttünk a Medencében.

fiatal Héja (Accipiter gentilis)

fiatal madár

Hamvas rétihéja (Circus pygarcus)

Fácán (Phasianus colchihus)

Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochrurus)

Függőcinege (Remiz pendulinus)

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalus)

Réti füzény (Lythrum salicaria)

Revírellenőrzés

2019. 07. 23.

Hamvas rétihéja revírellenőrzés

A hamvas rétihéja, mint földön fészkelő ragadozómadár nagyban ki van téve a szőrmés és tollas dúvadak fosztogatásinak. Vaddisznó, róka, sakál, kóbor kutya-macska; továbbá dolmányos varjú, szarka és akár a védett ragadozómadarak - köztük a rokon barna rétihéja is gyakran kifosztja a fészkeket. Természetesen nem elhanyagolható az az emberi tényező sem, ami a természetes prédatorokon túl veszélyezteti a sikeres fészkelést. Ez a közös élőhelyhasznosításban keresendő. A hamvas rétihéják egykoron lápokban, turjánosokban foglalták el fészkelőhelyeiket; manapság ezeknek az élőhelyeknek a visszaszorulása folytán felhagyott mezsgyékben, kaszálókban vagy akár gabonatáblákban fészkelnek. A fészkek pontos helyének felderítése lehet az első állomás, majd ezt a sikeresen kireptetett fiatalok számának megállapítása követi a faj védelmi intézkedési során.
A napokban megkezdődik a kirepülési folyamat, így -ismét- kitüntetett figyelmet kapnak a hamvasok' a Marcal környékén.

Élelmet hordó hím 

A fészkét védő tojó kergeti el az idegen hímet a fészek környezetéből 

Hamvas rétihéja (Circus pygarcus)

Énekes nádiposzáta (Acrosephalus palustris)

Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

Réti tücsökmadár (Locustella naevia)

Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)

Szürke aszat (Cirsium canerum)

Som-hegy

2019. 07. 22.

Som-hegy

Első képként egy "makró" funkcióban készült fotóval indítanék. Sikerült beszerezni egy ilyenfajta objektívet, melynek fő jellemzője, hogy kihasználja a maximális nagyítási arányt. Azaz olyan nagyításban, részletgazdagságban rögzül a fénykép, mint az a valóságban.

A továbbiakban pedig a Som-hegy.
Az Üzemtervezési Osztály egyik fő feladata az erdőtervezés. Egész napos terepmunka, gyakran járhatatlan - vagy legalábbis nehezen járható erdőterületeken végezzük munkánkat. Egy ilyen alkalommal vállamra akasztottam a Bitterlich-féle tükrös relaszkóp, a tájoló, a famagasságmérő és a távmérő mellé a fényképezőgépemet. Pár kattintás Pénzesgyőr határából:

Feketeszőrű szalagoscincér (Leptura quadrifasciata)

Díszbogár károsítása Bükkön

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)

Aranyos fodorka (Asplenium trichomanes)

Havasi cincér (Rosalia alpina)

Turriliteszes márga, azaz kréta kori ammoniteszek

Júniusi zárás

2019. 06. 23.

Pár kép júniusból

A június gyorsan eltelt, főleg a fotózás, madarászat szempontjából. Túl sok időm nem nagyon volt kattintgatni'; de azért pár képet megosztanék.
Erdei tisztesfű, egy Balaton-felvidéki erdőből.

Erdei tisztesfű (Stachys sylvatica)

Darázsölyv. Az egyik erdőfolt felett figyelhettem meg a jellegzetes nászrepülését, miközben a szárnyaival a teste felett, és alatt is "tapsolt". Nevét a fő élelemforrásáról kapta, előszeretettel fogyaszt darázs és méh lárvákat, azokat lépestől viszi a lombos ággal díszített fészkébe.

Darázsölyv (Pernis apivorus)

És végül a hamvas rétihéják. A hím és a tojó egyértelműen elkülöníthető, hiszen a fajra jellemző az ivari dimorfizmus. A hím kékesszürke árnyalatú, fekete tollak díszített. A tojó barnás rejtőszínt visel, hiszen a rétihéja fajoknak megfelelően a földön fészkel. Állománya visszaszorulóban van.

Zsákmányt hozó hím 

A szolidabb megjelenésű tojó