2018. január 29., hétfő

Fertőrákos

2018. 01. 26.

Északi búvár megfigyelés

A napokban a Fertőrákosi üdülőtelepnél 2 immatur északi búvárt is megfigyeltek. Régóta ácsingózom már az ilyenfajta' téli madárvendégekre; de sajnos valahogy sehogy sem jött össze velük a találkozás. Ugyan voltunk már kétszer is a srácokkal a téli Balatonon, de pl. a búvárok mindig elkerültek minket. Szóval itt volt a lehetőség, és éltünk is Nikivel vele. Mindkettőnknek új faj, szóval bizakodva lestük a vízfelszínt. Amikor megpillantottuk a madarat, még az üdülőtelep-póznái közt volt; viszont mire lőtávolba' értünk volna már az öböl közepe felé tartott. Azért gyorsan kattintottunk pár képkockát; majd spektívből vizsgáltuk a madarat.
Niki képe, kicsit jobb nagyításban a madár: 
Északi búvár (Gavia stellata)

Szóval a kiruccanás elérte a célját. Természetesen alaposan körbenéztünk a tavon, annak ellenére, hogy az ujjaink majdnem leestek a hidegtől. Szóval 2 tőkés réce, 2 búbos vöcsök, kb.  25 dankasirály, kicsit kevesebb viharsirály mutatta meg magát. Az autóból még megfigyeltünk 1 nagy őrgébicset, 2 vörös vércsét. Ennyit hozott ez a nap.
Dankasirály (Larus ridibundus)
Viharsirály (Larus canus) 

Kikötői hangulat...

2018. január 27., szombat

Macskabagoly

2018. 01. 24.

Odúlakó'

Sikerült összekötnöm a jót a hasznossal. Azaz a tanulást egy kis madármegfigyeléssel, fotózással. Ugyanis kaptam egy kis infót a Szárhalmi erdőben fellelhető macskabagolyról. Szépen fogtam a tanulnivalót, ill. a fényképezőgépet; beültem a kocsiba, és elgurultam a területre. Kényelmesen elhelyezkedtem, vártam a megfelelő pillanatra. Szerencsére hamar megmutatta magát, ez a vörhenyes színváltozatú példány. Fotózása közben próbálkoztam több beállítással, így hát pár kép erről az éjszakai ragadozóról:
Macskabagoly (Strix aluco)
Ez a közepes méretű; főleg elegyes erdőkben, parkokban előforduló ragadozómadár rendszerint természetes, ill. mesterséges odúkban költ. Éjszaka aktív, főleg kisemlősöket fogyaszt. Jellegzetes, kísérteties húhogó' hangjáról messziről felismerheti az ember. Magyarországon stabil állományai vannak; állandó madarunk.

2018. január 24., szerda

Fertőújlak

2018. 01. 22.

Borsodi-dűlő

Ha a Sopronba történő felutazásomat kocsival tehetem meg, előszeretettel iktatom be ezt a megállót. Így hétfőn Nikivel megálltunk kicsit nézelődni a területen. Sajnos eléggé fújt az ÉNY-i szél, így túlságosan nem volt a legjobb komfortérzetünk, de azért próbáltuk kihozni a maximumot a helyzetből.
A Borsodi-dűlőn elég sok liba tartózkodott, feltételezhetőleg épp inni jöttek be a vadludak. A sok nyári lúd mellett, pár száz nagy lilik is a fényképezőgép elé került. Pont mikor megálltunk bámészkodni, felrebbent az egész társaság; mivel 2 rétisas siklott be a dűlő' fölé. Méltóságteljesen termikeltek felfelé, becsatlakozott hozzájuk 1 egerészölyv. Volt mit nézni, fotózni. A távolban 1 vörös vércse hím vadászgatott, a levegőben dankasirályok keringtek. A Nyéki-szállásnál lévő őrtornyon kiszúrtunk 1 vándorsólymot, az egyik fasorban 2 parlagi sast. Érdekességként még 2 korai pajzsoscankó került a távcsöveink elé.
Tömeg

Nyári ludak és Nagy lilik 

Nyári lúd (Anser anser)


Rétisas (Haliaeetus albicilla)

hangulat Vörös vércsével (Falco tinnunculus)

2018. január 20., szombat

Nagyacsád

2018. 01. 20.

Kismadarak az Akácosban

A Sopronban eltöltött időhöz képest, az ellenkezőjét mutatja idehaza a tél. Míg ott a hideg, havas táj volt a jellemző; addig Nagyacsádon verőfényes napsütésben tettem egy kört a falu határában. A délelőtt folyamán a mama háza mögötti "Akácosban" kutattam kismadarak után. A fekete bodzával-fagyallal-gyepűrózsával-veresgyűrűs sommal-egybibés galagonyával-kökénnyel bővelkedő részekben próbáltam elcsípni az itt megforduló szárnyasokat'.
Ha a környék kismadarairól van szó, mindig előkerülnek az őszapók. Most is sikerült összefutni a helyi' bandával, egyszer kíváncsi lennék, hány család él a területen. Hiszen tudjuk, hogy a fiatalok sokáig a szüleikkel maradnak, majd ha új családod szeretnének alapítani, csak akkor állnak arrább. A cinegéket szén-, kék és barátcinegék képviselték. Míg a legnagyobb termetű széncinegék a bokrok között keresgéltek,  kisebb társaik a mezei szilek virágrügyeit boncolgatták, ott kutattak eleség után. A magevőket süvöltők színesítették még, 3 példányt sikerült megfigyelnem. Fenyőrigók, feketerigók rebbentek még tova', sajnos őket nem sikerült úgy becserkésznem, mint 2 parányi ökörszemet. 3 ideges dolmányos varjú körözött a fejem felett, így mindenkinek a tudtára adta, hogy az erdőben bokrászom'. Szép lassan visszafelé haladtam, még végül sikerült 1 nagy fakopáncsot is lencsevégre kapni.

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Széncinege (Parus major)

Kék cinege (Cyanistes caeruleus)

Barátcinege (Parus palustris)

Süvöltő (Pyrhulla pyrhulla)

Ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Dolmányos varjú (Corvus cornix)

Nagy fakopáncs (Dendrocopus major)

A délután folyamán sem maradhattam a lakásban, hála a jó időnek. A Kis-Séd környékét céloztam meg. Először 1 egerészölyv szállt el a távolban, majd gyors tempóban végigsiklott 1 karvaly a nádas felett. 2 nagy kócsag tett károgva egy félkört a levegőben, majd landoltak az egyik vetésen. A sok csapadéknak hála, az ártér szépen feltelt vízzel. Tavasszal biztos jó célpont lesz a fövenyeket-mocsarakat kedvelő vándoroknak. Tél idején az ilyen helyeket réti pityerek, és sárszalonkák keresik fel. Pityerekből több mint 30 egyedet, az utóbbiakból 5 példányt sikerült megfigyelnem, sőt annyira rájuk összpontosítottam, hogy szerencsétlenül egy tértig érő gödörbe léptem. A gumicsizma itt már mit sem ért; így a magát teljesen megszívó neoprén-lábfürdőmmel poroszkáltam haza...

2018. január 15., hétfő

Szárhalmi erdő

2018. 01. 15.

Havazás a Szárhalmi erdőben

Szépen telnek a vizsgaidőszak napjai, csak hát lassan. Fotózni nem nagyon jutok ki, és ha össze is jön egy kiruccanás, hosszúra azt sem szabad húzni. De ha alkalmam nyílik egy kis sétálásra kihasználom. A napokban leesett pár centiméter hó, így elhatároztam keresek egy nyugodt, havas tájat a környéken. A Szárhalmi erdő egy kevésbé ismert, déli területe lett a célpont. Sétáltam egy kisebb kört, nézelődtem, kattintgattam. Főleg a hófehér' látkép volt a téma. 1 egerészölyvet, pár hollót és fenyőrigót emelhetnék ki...
Úton

Közönséges mogyoró (Corylus avellana)

Borostyán (Hedera helix)


Egerészölyv (Buteo buteo) hangulat

2018. január 5., péntek

Kispodárpuszta

2018. 01. 05.

2018-as első madarászat'

Elkezdődött szépen lassan ez az év is. Nagy szerencsénk volt, hiszen a szilvesztert székely barátinknál tölthettük Erdélyben. Kitűnő hangulattal, remek idővel, jó programokkal búcsúztattuk el az ó-évet. Egy képpel le is zárom a 2017-es kiruccanásaimat, fotótúráimat:

Na de  kezdjük meg a 2018'as idényt.
Első kiruccanásként a Kispodárpusztai halastóhoz látogattam ki. A már tavaszias, napsütéses, közel 10°C-os időben nagyon jól esett a sétálgatás, nézelődés. A tavon sok csörgő réce, kevesebb tőkés réce, és 11 fütyülő réce tartózkodott. Ezzel a víziszárnyasok palettája kis is fogyott. Szürke gémek, nagy kócsagok szép számmal képviseltették magukat: keresgéltek a leeresztő-csatorna környékén. Mellettük 3 őz legelészett, ill. a töltésoldalban 1 vörös róka settenkedett tova'. A nádszegély-töltésoldal között mezei verebek, nádi sármányok repkedtek, a bokrok között szén és kék cinegék tűntek fel, sikerült lencsevégre kapni 1 ökörszemet. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a kócsagok nagy iramban közelednek felém. Gondoltam, hogy valami megriasztotta őket, szóval lövésre' készen nézelődtem ez ég felé. Eredményesen. 1 kifejlett rétisas repült el nem messze tőlem, majd pár perc erejéig kiült ez egyik fára. Méltóságteljes madár. A kiruccanás végére még 1 karvaly tűnt fel, de mindeközben én már a kocsi felé sétáltam...

Ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Nagy kócsag (Egretta alba)

Rétisas (Haliaeetus albicilla)