Kenyeri

2019. 04. 19.

Kenyeri reptér 

A Rábapatyi madarászatot az egykori reptér felfedezése követte Kenyeri határában. Utánaolvasva a történetének, kiderült, hogy 1938-ban rendelték el a reptér létesítését, melyet a második világháborúban aktívan használtak is. A világháborút követően orosz fennhatóság alá került a terület, és ekkor kezdett leromlani. A berendezéseket széthordták, magát a kifutópályát elhanyagolták. Az utolsó repülőgép 1993-ban érintette a reptér gyepét. A hasznosítása legeltetéssel történt, manapság a Natura2000-es hálózat része, melyet a síksági pannon löszgyepek és a pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyei igazolnak.
Nikivel tettünk egy felderítő látogatást a terület egy részén, főleg a növényekre fókuszálva. Tavaszi hérics és agárkosbor került a fel a listára, melyet előszeretettel meg is örökítettünk. A reptér kezelési tervében utánaolvasva a területnek több védett faj is megtalálható még a Natura2000-es tájon; így feladva a későbbi felfedezőtúrák lehetőségét.

Gímszarvas bikák (Cervus elaphus)

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Őz bak (Capreolus capreolus)

Agárkosbor (Anacamptis morio)

Hazafelé tartva megálltunk még Dénesfán, az egykori fás legelő maradványán. A Cziráky-kastély udvara környékén fenntartják még az régi kor emlékeit: rendszeresen kaszálják az óriási kocsányos tölgyek, magas kőrisek, mezei juharok és kislevelű hársak uralta rétet.

Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Végül pedig fajlista, és pár kép Nikiék kertjéből. Kenderike, tengelic, citromsármány, házi rozsdafarkú, csicsörke, széncinege, seregély, füsti fecske, zöld küllő, nagy fakopáncs, dolmányos varjú, vetési varjú, feketerigó, balkáni gerle, mezei veréb, házi veréb.

Füsti fecske (Hirundo rustica)

Csicsörke (Serinus serinus)

Mezei veréb (Passer montanus)

Rábapaty

2019. 04. 19.

Rábapatyi madarászat

A húsvéti hosszúhétvége minden természetbarátot a szabadba csábított. A napsütést, a kellemes, már-már kora nyári időjárást Nikivel mi is kihasználtuk, így nagypénteken Rábapatyon kezdtük a kiruccanásunkat.
Az újra működő kavicsbányató kettősséget nyújt a területen, mely -véleményem szerint- pozitív példa a természetvédelem-gazdálkodás folytonos párharcában. Amellett, hogy a kavicsbányászat rendre folyik, kialakítanak a már nem használt medrekben természetvédelmi vonatkozású területeket: kiemelt kavicsdombokat a fészkeléshez, sekély, táplálkozásra alkalmas lapályokat.
Sok fajjal találkoztunk a kiruccanásunk során, melyekből pár fotózni is hagyta magát. A mélyebb vízen 43 bütykös hattyú úszkált, melyek között feltűnt egy "4MU5"-ös számú nyakgyűrűt viselő példány is. A 2018-ban, az Osli-hanyban gyűrűzött példány már pár napja Rábapaty közelében tartózkodik, mint a madár adatlapjától kiderült. A bányatavak madárvilágához a récék gyökeresen hozzátartoznak. Tőkés, kanalas, böjti, barát, cigány, üstökös és kontyos récéket is sikerült megfigyelni. Pár szárcsa és kis vöcsök vegyült még a társaságba.

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Böjti réce (Anas querquedula)

Kanalas réce (Anas clypeata)

A levegőben is volt bőszen mit nézegetni. Nagy csapat dankasirály, pár küszvágó csér hangoskodott a légtérben; feltűnt 1 pár barna rétihéja is. A fövenyesebb részeken a limikólák keresgéltek; vagy éppen megriadva valamitől tettek egy gyors kört, majd új táplálkozó helyet keresve ültek ki a kavicsnyelvekre'. Több mint 20 gólyatöcs fotózásával töltöttük az időnket, de feltűnt 4 gulipán, 10 réti cankó, 1 billegetőcankó, 1 szürke cankó, 50 pajzsoscankó is. Kis lilék rohangáltak' a kavicspúpokon, bíbicek riasztották a dolmányos varjakat, feltételezhetőleg fészkeik közeléből. Az egyik vetésen búbos pacsirta pár szedegetett, illetve búcsúztatott minket a bányatavak élővilágától.

Dankasirály (Larus ridibundus)

Gólyatöcs (Himantopus himantopus) 

Kis lile (Charadrius dunius)  

Bíbic (Vanellus vanellus)

Pajzsos cankó (Philomachus pugnax)

Gulipán (Recurvirostra avosetta)

Búbos pacsirta (Galerida cristata) 

Szélmező

2019. 04. 07.

Szélmezei etap'

Erőteljesen jönnek vissza a tavaszi vonulás során madaraink, így sok faj már a fészkelőterületein van. Megy a revírfoglalás, a fészeképítés, a kotlás vagy éppen pár fajnál már a fiókanevelés. Nikivel Szélmezőn nézelődtünk egy nagyot, hangulatos vasárnapot tudhatunk a hátunk mögött. De nézzünk egy kis élménybeszámolót:
"A kellemes napsütésben tavaszias szellő hozza a bölömbika jellegzetes hangját a nádasból. Nagy kócsagok vadászgatnak nászruhába öltözve a mezőgazdasági területeken, kergetőznek a mezei nyulak, barázda és sárga billegetők rohangálnak' a hantok között, olykor-olykor megállva, énekelve. A kaszálók felett vörös vércse szitál: felváltva kotlanak a pár tagjai a nekik kirakott mesterséges ládákban. Karvaly suhan át a nádas felett, elbújásra ösztönözve ezzel a nádi énekeseket. Ha elmúlik a veszély pirregnek' a nádi tücsökmadarak, énekelnek a cserregő nádiposzáták. Függőcinege gyűjti a fészekanyagot, revírjét foglalja a nádi sármány, és a kékbegy hímje. A levegőben is zajlik az élet. Vonuló dankasirályok repkednek hangosan; mindeközben némán, magasan átsiklik egy barna kánya is. Egerészölyvek és barna rétihéják vijjogása hallatszik. A rétihéják akrobatikus násztáncot lejtenek, nyakatekert manővereket tesznek a levegőben. Bíbic repül át felettünk csapongó röptével, őt követve a villámgyors, hazaérkező füsti fecskék. A tavakon is előbújik az élet. Tőkés récék osztoznak a fészkelőterületen üstökös és cigányrécékkel; feltűnik egy kései vonuló kerceréce tojó is, ő még nem repült a párja után északnak. Búbos és kis vöcskök nászolnak, nagy és kis kárókatonák szárítgatják vizes tollazatukat a nád és gyékénytorzsákon. A nyári ludak már fiókáikat vezetgetik."

Csicsörke (Serinus serinus)

Zöldike (Carduelis chloris)

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

Kékbegy (Luscinia svecica)

Függőcinege (Remiz pendulinus)

Nádi sármány (Emberiza pusilla)

Barna kánya (Milvus migrans)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Nyári lúd (Anser anser)