Kenyeri

2019. 04. 19.

Kenyeri reptér 

A Rábapatyi madarászatot az egykori reptér felfedezése követte Kenyeri határában. Utánaolvasva a történetének, kiderült, hogy 1938-ban rendelték el a reptér létesítését, melyet a második világháborúban aktívan használtak is. A világháborút követően orosz fennhatóság alá került a terület, és ekkor kezdett leromlani. A berendezéseket széthordták, magát a kifutópályát elhanyagolták. Az utolsó repülőgép 1993-ban érintette a reptér gyepét. A hasznosítása legeltetéssel történt, manapság a Natura2000-es hálózat része, melyet a síksági pannon löszgyepek és a pannon cseres-tölgyesek jelölő élőhelyei igazolnak.
Nikivel tettünk egy felderítő látogatást a terület egy részén, főleg a növényekre fókuszálva. Tavaszi hérics és agárkosbor került a fel a listára, melyet előszeretettel meg is örökítettünk. A reptér kezelési tervében utánaolvasva a területnek több védett faj is megtalálható még a Natura2000-es tájon; így feladva a későbbi felfedezőtúrák lehetőségét.

Gímszarvas bikák (Cervus elaphus)

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Őz bak (Capreolus capreolus)

Agárkosbor (Anacamptis morio)

Hazafelé tartva megálltunk még Dénesfán, az egykori fás legelő maradványán. A Cziráky-kastély udvara környékén fenntartják még az régi kor emlékeit: rendszeresen kaszálják az óriási kocsányos tölgyek, magas kőrisek, mezei juharok és kislevelű hársak uralta rétet.

Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Végül pedig fajlista, és pár kép Nikiék kertjéből. Kenderike, tengelic, citromsármány, házi rozsdafarkú, csicsörke, széncinege, seregély, füsti fecske, zöld küllő, nagy fakopáncs, dolmányos varjú, vetési varjú, feketerigó, balkáni gerle, mezei veréb, házi veréb.

Füsti fecske (Hirundo rustica)

Csicsörke (Serinus serinus)

Mezei veréb (Passer montanus)