Kispodárpuszta

2017. 12. 22.

Erdészkedés-madarászat

Először egy kis epilógus:
Végre hazakeveredtem kicsit Sopronból, így rögtön az első adandó alkalommal -péntek délelőtt- kiruccantam kicsit Pápa környékére.
A Dáka környéki területeket jártam körbe. A Dákai-erdő, a Kispodárpusztai-víztározó volt a cél. 

A bejegyzés elején veszem a bátorságot egy kis szakmai-részhez.
A környékünkön elég gyakran ültetnek erdei fenyő-állományokat. Elegyetlenül, kultúrerdő formában; hisz így a tág hálózatnak hála könnyebb az erdősítés, erdővédelem és fahasználat munkaműveleteinek véghezvitele. A homokterületekre, kopárokra ültetett erdei fenyvesekre jellemző pár észrevételem képekben:

A homok-területeken gyakran problémát jelent a közel 2 méteresre is megnövő, invazív Amerikai alkörmös.

Fenyőilonca károsítása
A lepke hernyója telel át a vezérhajtás rügyében, majd tavasszal táplálkozása következtében a hajtás "postakürt" formára torzul. A hernyó bebábozódik a hajtásban, majd kirepülése után a már meghajlott, fásodott hajtást hagyja maga után. Ez a torzult, elgörbült hajtás felerősödik, tovább fejlődik a faegyeddel.

Vöröses, pergamenszerűen leváló kérge

Sphaeropsis sapinea

Az erdei és feketefenyő kárláncolat egyik gombafelelőse. Az idősebb fákon mind a hajtásokon, tűleveleken, tobozokon jelenik meg fekete termőtest tömege.

Az erdei séta után a halastó megtekintése következett. A tó a lehalászás után szinte teljesen feltöltődött, így nagy, nyílt vízfelület állt rendelkezésre a szárnyas' jószágoknak. A tavon 3 kormorán, 2 bütykös hattyú, 2 csörgő réce, 6 fütyülő réce és legalább 750 tőkés réce úszkált. A fákon, bokrokon, a leeresztőcsatorna partján szürke gémek és nagy kócsagok időztek; mindeközben 2 jégmadár hajkurászta egymást a  nádszegélyek mentén, esélyt sem adva a fotózásra. Így a szomszédos erdőszegélyen sétáltam még egyet, vadászgatva 2 süvöltőre, melyek elég barátságosan fogadták a feléjük nyújtózó objektívomat'...

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Süvöltő (Pyrhulla pyrhulla)