Győri erdészet
Erdővédelem-erdőművelés tanulmányút.
Első nap a KAEG Zrt. Győri erdészetének egyik területét, az Ásványráró község határában kanyargó Duna-ágak erdeit néztük meg. Alapvetően a Duna szabályozása nagyban meghatározta a Szigetköz adottságait. Több holtág, kisebb-nagyobb sziget található a területen, de olykor-olykor a víz megtartása épp akkor feladatot ad az erdészeknek, mint annak elvezetése.
Az ártéri vegetáció nyomait manapság már csak itt-ott lehet felfedezni. Ugyan vannak még puha-, ill. keményfás-ligeterdők; de sajnos a vízszabályozások eme állományokat visszaszorították.
Az erdészet egyik tevékenysége az őshonos állományok megőrzése, ill. azok visszatelepítése. A hidrológiai adottságoknak megfelelően kocsányos tölggyel több helyen is erdősítenek a szakemberek. Ennek a fafajnak megfelelő lenne a termőhely, viszont rengetek figyelmet igényel. A befektetett munka, pénz ráadásul csak 100 év múlva térül meg.
Erdészeti szemmel azonban semmiképp sem gyalogolhatunk el a nemes nyárasok mellett. Ugyan inkább faültetvénynek minősülnek; de mind biomassza, energetikai -és nem utolsó szempontból- anyagi értéket képviselnek. Alacsony (15-60 éves) vágásfordulóval értékes állományok nevelhetők ártéri területeinken.
Számomra az egyik legérdekesebb helyszín egy nemes nyáras, fekete nyáras állomány találkozásánál volt. Azonos termőhelyen, azonos életkorú (20 év) fafajok voltak összehasonlíthatók. A képek magukért beszélnek. (Azonban meg kell jegyzeni, a hazai fekete nyár is képvisel értéket, hiszen génkészletének fenntartása épp úgy fontos feladatunk, mint a nemes nyárasok anyagi vonzata.)
Az ártértől való búcsúzás előtt megemlítenék pár egyéb élményt.
A hatalmas fák alatt sétálva többször próbált minket elütni' 2 mezei nyúl, egy fénykép azért sikeredett. Az egyik Duna-ág felett 3 küszvágó csért, sok füsti fecskét, seregélyt, több szürke gémet és nagy kócsagot sikerült megfigyelni. Azt hiszem mindenkinek megmarad az emlékezetében az elöntött bokorfüzesek látványa...
A nap zárásaként az Ásványrárói csemetekertben tettünk még egy rövid sétát. Fejesfa-üzemmódban kezelt nyár-dugványtermelő telepet nézhettünk meg közelről; emellett mézgás éger, és fehér fűz magvetéseket. A szaporítóanyag előállítás épp olyan fontos területe az erdész szakmának, mint a telepítés, kitermelés. Itt kezdődik minden:
Első nap a KAEG Zrt. Győri erdészetének egyik területét, az Ásványráró község határában kanyargó Duna-ágak erdeit néztük meg. Alapvetően a Duna szabályozása nagyban meghatározta a Szigetköz adottságait. Több holtág, kisebb-nagyobb sziget található a területen, de olykor-olykor a víz megtartása épp akkor feladatot ad az erdészeknek, mint annak elvezetése.
Az ártéri vegetáció nyomait manapság már csak itt-ott lehet felfedezni. Ugyan vannak még puha-, ill. keményfás-ligeterdők; de sajnos a vízszabályozások eme állományokat visszaszorították.
Az erdészet egyik tevékenysége az őshonos állományok megőrzése, ill. azok visszatelepítése. A hidrológiai adottságoknak megfelelően kocsányos tölggyel több helyen is erdősítenek a szakemberek. Ennek a fafajnak megfelelő lenne a termőhely, viszont rengetek figyelmet igényel. A befektetett munka, pénz ráadásul csak 100 év múlva térül meg.
Kocsányos tölgy (Quercus robur) erdősítés
Juharlevelű platán (Platanus hybridus) alkalmazása sorjelölőnek,
ilyen ártéri környezetben e faj kitűnő produktumra is képes lehet
ilyen ártéri környezetben e faj kitűnő produktumra is képes lehet
Erdészeti szemmel azonban semmiképp sem gyalogolhatunk el a nemes nyárasok mellett. Ugyan inkább faültetvénynek minősülnek; de mind biomassza, energetikai -és nem utolsó szempontból- anyagi értéket képviselnek. Alacsony (15-60 éves) vágásfordulóval értékes állományok nevelhetők ártéri területeinken.
Az idegenhonos fafajoknál felmerülhet a kérdés, hogy képesek-e beilleszkedni a hazai flórába. Pozitív példaként felhoznák egy nemes nyáras erdőt őshonos cserjékkel, lágyszárűakkal:
Kányabangita (Viburnum opulus) egy nemes nyárasban
Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
Olasz nyár /I-214 (Popolus x euramericana/ I-214)
Fekete nyár (Popolus nigra)
Az ártértől való búcsúzás előtt megemlítenék pár egyéb élményt.
A hatalmas fák alatt sétálva többször próbált minket elütni' 2 mezei nyúl, egy fénykép azért sikeredett. Az egyik Duna-ág felett 3 küszvágó csért, sok füsti fecskét, seregélyt, több szürke gémet és nagy kócsagot sikerült megfigyelni. Azt hiszem mindenkinek megmarad az emlékezetében az elöntött bokorfüzesek látványa...
Mezei nyúl (Lepus europaeus)
A nap zárásaként az Ásványrárói csemetekertben tettünk még egy rövid sétát. Fejesfa-üzemmódban kezelt nyár-dugványtermelő telepet nézhettünk meg közelről; emellett mézgás éger, és fehér fűz magvetéseket. A szaporítóanyag előállítás épp olyan fontos területe az erdész szakmának, mint a telepítés, kitermelés. Itt kezdődik minden:
Alacsony törzses nyárdugvány termelő fejesfa
Mézgás éger (Alnus glutinosa)
Fehér fűz (Salix alba)
Lombormányos faj (Polydrusus sp.)
polifág herbivitor, levelek rágásával okozhat kárt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése