2014. 11. 08.
Acsádi utakon
Ebben a bejegyzésben két adag jövés-menés lesz belesűrítve. (Többek között ennek az az oka, hogy a délutáni kiruccanásomon nem születtek képek. De ezt majd később.)
Először is a délelőtti fotó-túra. 10 óra magasságában elindultam a falu K-i részére, alapos körülnézés ügyben. Azonban nem kellett messzire mennem. Ahogyan kiléptem a hátsó-kertajtón rögtön a Természetben voltam. Az "Akácosban" 6 szajkó rikácsolt, átrepült a fák között 1 karvaly. Sok széncinege keresgélt élelem után a bodza-kökénybokrok között; fölöttem az őszi-téli égboltnak valóságos tartozéka az a meg-meggegenő, egyformátlan szárnyú V-betű: vonuló vadludak füzére.
Az erdő mögötti szántók-lucernák fölött további ragadozók köröztek: 1 egerészölyv és 1 vörös vércse leste a pockokat. A "Fügyész" mentén kissé északabbra mentem, az itteni tagúton haladtam továbbra is a K-i irányba. Itt egészen ős-állapotok uralkodnak, az árkokban 2 méteres nád-szegélyek, a szántók mentén bozótos-erdősávok váltogatják egymást. Igazi paradicsom a kismadaraknak. Feketerigók, kék és széncinegék, vörösbegyek élik itt mindennapi életüket.
A sétálgatásom vége felé elértem a vasutat. A kukoricákban fácánok kaptak szárnyra, majd siklottak tova; a bokrok között mezei verebek csiripeltek szüntelenül. 1 egerészölyv körözött a levegőben, miközben az egyik nyárfát kb. 250 kék galamb nézte ki pihenőfának.
Visszafelé bandukoltam, de nem a szokásos úton, nem a "Takácsi úton". A mellette lévő repcetáblán vágtam keresztül. A sok esőnek köszönhetően több belvízfolt is nehezítette az utamat. Alaposan nézegettem az őz-, szarvas-, ill. disznónyomokat; amikor egy éles "csrekk!"-re lettel figyelmes: sárszalonkák. Sajnos, mint mindig most sem sikerült a talajon megpillantanom őket, csupán akkor, amikor mind a 26 madár a levegőben cikázott.
A kényelmes hazaérkezés, és az ebéd után úgy döntöttem ismételten visszanézek egy rövid körre. Igazából egy kis rügy-gyűjtés is közbejátszott, pontosabban ezt a tevékenységet csak a távcsövezés szakította meg. (A memóriakártya a mamánál, a notebookban...). Szóval marad a fajismertetés: 1 kékes rétihéja tojó, 1 karvaly, 30 citromsármány, 2 szajkó, 1 fácánkakas, 1 mezei nyúl, 12 tengelic, 15 tőkés réce.
Először is a délelőtti fotó-túra. 10 óra magasságában elindultam a falu K-i részére, alapos körülnézés ügyben. Azonban nem kellett messzire mennem. Ahogyan kiléptem a hátsó-kertajtón rögtön a Természetben voltam. Az "Akácosban" 6 szajkó rikácsolt, átrepült a fák között 1 karvaly. Sok széncinege keresgélt élelem után a bodza-kökénybokrok között; fölöttem az őszi-téli égboltnak valóságos tartozéka az a meg-meggegenő, egyformátlan szárnyú V-betű: vonuló vadludak füzére.
Nyári lúd (Anser anser)
Vörös vércse (Falco tinnunculus)
Vörösbegy (Erithacus rubecula)
A sétálgatásom vége felé elértem a vasutat. A kukoricákban fácánok kaptak szárnyra, majd siklottak tova; a bokrok között mezei verebek csiripeltek szüntelenül. 1 egerészölyv körözött a levegőben, miközben az egyik nyárfát kb. 250 kék galamb nézte ki pihenőfának.
Fácán tyúk (Phasianus colchicus)
Kék galambok (Columba oenas)
Sárszalonkák (Gallinago gallinago)
Sárszalonka-élőhely
A kényelmes hazaérkezés, és az ebéd után úgy döntöttem ismételten visszanézek egy rövid körre. Igazából egy kis rügy-gyűjtés is közbejátszott, pontosabban ezt a tevékenységet csak a távcsövezés szakította meg. (A memóriakártya a mamánál, a notebookban...). Szóval marad a fajismertetés: 1 kékes rétihéja tojó, 1 karvaly, 30 citromsármány, 2 szajkó, 1 fácánkakas, 1 mezei nyúl, 12 tengelic, 15 tőkés réce.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése