2014. május 21., szerda

Szélmező

2014. 05. 10. 

Tőzegtavak 

A Sopronból való hazaérkezésem után, mindenképpen szerettem volna körülnézni Szélmezőn. Igazán régen látogattam meg, ezt a vadregényes tájat. Így hát szombat délután beindítottam az autót, nekikészülődtem a madarászásnak, fotózásnak.
Rákanyarodva a tavakhoz vezető útra örömmel láttam, kevés horgász; de annál több madár tartózkodik a környéken. A fiatal barázdabillegetőket már bőszen etetik szüleik, a nádasokból szólnak a nádirigók, nádiposzáták. 
A hátsó rét felé, a szokásos úton sétálva min. 8 kakukkot vehettem tüzetesebben is szemügyre:

Kakukk (Cuculus canorus)

A réten nézelődve viszonylag csendesnek hatott a környék. 1 nagy kócsag, 1 barna rétihéja hím, pár tőkés réce, nádi sármány, ill. sárga billegető mutatta meg magát. Rávéve magamat a további sétálásra, próbáltam betekinteni a nádas igazi világába: meglepetésemre 1 cigányréce tűnt fel a színen...

Cigányréce (Aythya nyroca)

A továbbiakban végiggurultam a tavak menti úton, egészen a legészakibb részekig. A tőzegtavakon 2 bütykös hattyú, 3 szárcsa tartózkodott, nem messze tőlem felreppent egy vörös gém.
A kellemes időt kihasználva továbbsétáltam a még járható réteken. Igazi virágpompa fogadott, ameddig csak a szem ellát'...

Vörös gém (Ardea cinerea)


Réti kakukkszegfű (Lycnis flus-cuculi) 
 


Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus)

Réti margitvirág elölről-hátulról... 

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Az idő gyors múlása miatt visszafelé indultam. Ám mihelyt beültem a kocsiba, és megtettem pár 10 métert egy kismadár suhant át az autó felett, egészen a túloldali száraz kóróig. Így hát alkalomadtán visszatolattam, letekertem az ablakot:

Rozsdás csuk tojó (Saxicola rubetra)

Ahogyan ezzel a kismadárral összetalálkoztam elindult valami. Így vette kezdetét a nap folytatásaként az élmények hosszú sorozata...
Hamvas rétihéja hím

Hamvas rétihéja tojó (Circus pygargus)




Bütykös hattyú  család (Cygnus olor)


A hattyúkkal való találkozás után már csak a legnagyobb horgásztó egyik stégjét választottam az utolsó megfigyelőpontnak. Pontosabban pihenőpontnak is. Egyszerűen hátradőltem, csupán figyeltem a körülöttem történő eseményekre: a vízből kiálló póznákon 2 küszvágó csér pihengetett, olykor-olykor megszakítva ezt a tevékenységet, hozzácsapódtak a víz felett vadászgató kormos szerkőhöz. Az egyik nádszegélyből 2 törpegém repült arrább; miközben én, egy kakukkot üldöző erdei pintyre figyeltem fel...
Összességében kitűnő napot zárhattam, és nem mellesleg nagyon jól esett kikapcsolódni az élet örök mókus-kerekéből...
Küszvágó csér (Sterna hirundo)

Ellenségek... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése