Gyimóti-nádas

2014. 02. 08.

Sárszalonkák

A korábbi látogatásomon felbuzdulva ismételten nekiindultam a sárszalonkáknak. Most a területet az É-i irányból közelítettem meg, elhaladva a "Gyimóti-nádas"-nak nevezett nádas-remiz mellett. A fűzfákról rikácsolva szálltak tovább a szajkók, szarkák; a közelebbi fákon a tengelicék keresgéltek a mezei szilek ágai között.

A Kis-Séd medréből nehézkes szárnycsapásokkal a levegőbe emelkedett egy szürke gém, majd a távolból vadlibák gágogását hozta felém a hideg téli szél. A töltésoldalba hanyatt-vágva magam, vártam a téli vándorok közeledtét. Pár kör megtétele után továbbálltak; bár elég csalogatónak tűnhetett -liba-szemmel nézve is'- az alattuk elterülő tocsogós rét.

Nyári lúd (Anser anser)

A ludak továbbszálltával végigballagtam a töltésen a tocsogósok felé. Sajnálatos módon későn kapcsoltam, így nem sikerült a még vízben álló 3 bíbicet lefotóznom. "Csupán" a fejem felett áthúzó, vészjelzést hallató madarak kerültek a memória kártyára...

Bíbic (Vanellus vanellus)

Ezek után alaposabban  körbe-látcsöveztem a nádszegélyeket; a kisebb, vízből kiemelkedő szigeteket. A sikertelen próbálkozás után bolyongásra indultam a kisebb nádfoltban, hátha sikerül ismét felriasztanom pár szalonkát. Ezt a bóklászást több ízben megismételve, három rejtőzködő szalonka került a szemem elé. Még mindig gyors madarak, így a tervezett fotó nem sikerült tökéletesen. Marad a "vaktában lövöldözés":

Sárszalonka (Gallinago gallinago)