Kispodárpuszta

2019. 10. 25.

Kispodári halastó

Az őszi színek pompás látványt nyújtanak önmagukban is, de ha ezt a kavalkádot víztükörből visszatükröződve nézi az ember érdekes hangulat foghatja el. Persze ha madarász emberről van szó, akkor pár madár sem árt a vízre.

Szerencsére madarakban nem volt hiány Kispodáron. Tőkés, kontyos és barátrécék úszkáltak a tavon, sok búbos vöcsök és kis vöcsök társaságában. Nagy kárókatonák halászgattak, szárcsák prüttyögése' hallatszott mindenhonnan. A környező bokrokon-fákon nagy kócsagok ácsorogtak, átrepült egy-egy egerészölyv. A nagy nézelődésem közepette 1 jégmadár ült le mellém a nádra, óvatos mozdulatokkal fordítottam rá a fényképezőgépem. Már indulóban voltam, mikor D-felől 1 öreg rétisas jött be a tóra. Szép manőverekkel ráfordult a vízre, majd karmai közt vergődő hallal ment tova, olyan váratlan gyorsasággal, ahogyan jött...

Kontyos récék (Aythya fuligula) és Barátrécék (Aythya ferina)

Jégmadár (Alcedo atthis)

Rétisas (Haliaeetus albicilla)