Nagyacsád

2018. 01. 20.

Kismadarak az Akácosban

A Sopronban eltöltött időhöz képest, az ellenkezőjét mutatja idehaza a tél. Míg ott a hideg, havas táj volt a jellemző; addig Nagyacsádon verőfényes napsütésben tettem egy kört a falu határában. A délelőtt folyamán a mama háza mögötti "Akácosban" kutattam kismadarak után. A fekete bodzával-fagyallal-gyepűrózsával-veresgyűrűs sommal-egybibés galagonyával-kökénnyel bővelkedő részekben próbáltam elcsípni az itt megforduló szárnyasokat'.
Ha a környék kismadarairól van szó, mindig előkerülnek az őszapók. Most is sikerült összefutni a helyi' bandával, egyszer kíváncsi lennék, hány család él a területen. Hiszen tudjuk, hogy a fiatalok sokáig a szüleikkel maradnak, majd ha új családod szeretnének alapítani, csak akkor állnak arrább. A cinegéket szén-, kék és barátcinegék képviselték. Míg a legnagyobb termetű széncinegék a bokrok között keresgéltek,  kisebb társaik a mezei szilek virágrügyeit boncolgatták, ott kutattak eleség után. A magevőket süvöltők színesítették még, 3 példányt sikerült megfigyelnem. Fenyőrigók, feketerigók rebbentek még tova', sajnos őket nem sikerült úgy becserkésznem, mint 2 parányi ökörszemet. 3 ideges dolmányos varjú körözött a fejem felett, így mindenkinek a tudtára adta, hogy az erdőben bokrászom'. Szép lassan visszafelé haladtam, még végül sikerült 1 nagy fakopáncsot is lencsevégre kapni.

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Széncinege (Parus major)

Kék cinege (Cyanistes caeruleus)

Barátcinege (Parus palustris)

Süvöltő (Pyrhulla pyrhulla)

Ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Dolmányos varjú (Corvus cornix)

Nagy fakopáncs (Dendrocopus major)

A délután folyamán sem maradhattam a lakásban, hála a jó időnek. A Kis-Séd környékét céloztam meg. Először 1 egerészölyv szállt el a távolban, majd gyors tempóban végigsiklott 1 karvaly a nádas felett. 2 nagy kócsag tett károgva egy félkört a levegőben, majd landoltak az egyik vetésen. A sok csapadéknak hála, az ártér szépen feltelt vízzel. Tavasszal biztos jó célpont lesz a fövenyeket-mocsarakat kedvelő vándoroknak. Tél idején az ilyen helyeket réti pityerek, és sárszalonkák keresik fel. Pityerekből több mint 30 egyedet, az utóbbiakból 5 példányt sikerült megfigyelnem, sőt annyira rájuk összpontosítottam, hogy szerencsétlenül egy tértig érő gödörbe léptem. A gumicsizma itt már mit sem ért; így a magát teljesen megszívó neoprén-lábfürdőmmel poroszkáltam haza...