2014. április 15., kedd

Dűlőutak

2014. 04. 12.

Nagyacsádi dűlőutakon

A tavaszi szünet kezdete, az április napfényes hétvégéje, egy megnyugtató fotós-túra. Úgy gondoltam körülnézek kicsit a mzg.-i területeken a közelben. A "Fügyész"-csatorna mellett haladtam kezdetben, míg egy tőkés réce pár felrebbentésre nem került. A fás-bokros környéket alaposabban körbenézve egy lakott fészket szúrtam ki a sűrűből: egerészölyvek, ekkor még nem tudtam, hogy nem ez lesz a környéken az egyetlen...

A továbbiakban barátposzáta, fekete-, és énekes rigó dallamok közepette újabb sipákolásra' lettem figyelmes: a ragadozó madarak igazán szerethetik a környéket.



Egerészölyv (Buteo buteo)
Párharc: Egerészölyv dolmányos varjúval...

Tovább haladtam a fűvel már igencsak benőtt, majdnem térdig érő tagúton. A távolban egy fácánkakas sütkérezett, körülöttem mindenhol feléledt a természet: a levegőben bársonylegyek tömkelege repkedett, az utat szegélyező vetésből egy, a vedlés közepén lévő őz suta rugaszkodott el délutáni fekhelyéről.
Bársonylégy faj (Bibio marci)


Európai őz suta (Capreolus capreolus)

Kiérve a vasút mellé Pápa felé vettem az irányt, egészen a "Vitézi útig". Érdekes hangulatot nyújtott a levegőben millió-szám úszó, lebegő barka-"szösz". Sosem sétáltam még ilyen időben! Ahogyan a körülöttem ugráló 2 őszapó, úgy én sem foglalkoztam sokat a szálló-mindenséggel; felültem a közeli magaslesre. A környéken még 3 egerészölyvet, 5 őzet nézegettem egy ideig. Aztán visszafordultam...
A "Takácsi út" végén egy kis bolyongásra indultam a nyár-ligetbe. A fülemülék, sármányok, verebek és cinkék hamarabb odébb (sz)álltak, minthogy lefotózhattam volna őket; azonban egy sütkérező gyíkot sikerült lencsevégre kapni:
Fürge gyík (Lacerta agilis)
A dűlőúton Acsád felé sétálva igazi sárgaság' fogott el. Bár merre is néztem, egy szín dominált:

Farkaskutyatej (Euphorbia ciparissias)

Fácán tyúk (Phasanus colchicus)

Végül még pár mezei pacsirtát vettem tüzetesebben is szemügyre: végül is nincs igazi tavasz pacsirtaszó nélkül; ám míg a jól ismert dallamot sokszor halljuk, a madárra kevesebbszer figyelünk fel. Örömömre a tavalyi sárga billegető "bőségből" idén is jutott valamennyi: a 2014-es év első általam megfigyelt hím billegetője húzott át a fejem felett. A kertek alatt sétálgatva már, a nap befejezéséül lesunyva megálltam egy nagy nyárfa alatt. A nyárfában egy odú, remélhetőleg az odúban lakók...

Seregély (Turnus vulgaris)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése