2014. 10. 24-26.
Hortobágyi darvazás
Józsival összebeszélve egy az ünnepi' hétvégét feltöltődéssel szerettük volna eltölteni. Már tavaly megfogalmazódott bennünk a gondolat, egyszer el kellene menni a Hortobágyra ősszel, körülnézni a darvak háza-táján. Ez a nap is eljött. Péntek reggel felkerekedtünk, nekiugrottunk a Magyar Pusztának 3 nap erejéig...
2014. 10 24., péntek
Úgy beszéltük meg, először egy kis szervezett programon veszünk részt, így megismerjük a környéket annyira, hogy a későbbiekben magunk is képesek legyünk tájékozódni. Szóval az első állomás a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja lett, egy rövid ismertető; majd indulás az egyik közeli halastóra.
A tó természetesen leeresztve, rengeteg madárral, és kb. 17 óra tájban a darvak is megérkeztek. Sajnálatos módon az időjárás nem kedvezett annyira: mire kiértünk ugyan az eső elállt, de a szél folyamatosan fújt, az égen egyöntetű felhőzet takarta el a Napot. Pár képet készítettem a rossz viszonyok ellenére is:
2014. 10 25., szombat
Szombaton már biztatóbb napra ébredtünk. Ugyan délelőtt még borult volt az ég, de mire kiértünk a megfigyelőpontra lassan kisütött a Nap.
Megfigyelőpont: ismét egy szervezett túra keretien belül vettünk részt a programon; "A darvak felkeresése táplálkozóterületeiken". Szóval beültünk egy buszba, és a falutól kb. 10-15 km-nyire lévő kukorica földekhez indultunk.
A kevés madár láttán azért kicsit megindult a fantáziánk. Nézzünk körül egy kicsit a környéken autóval, hátha beleakadunk kisebb-nagyobb csapatokba. Szóval a kocsikázás közben valóban itt is', ott is' darvak keresgéltek a vetéseken, learatott táblákon...
A pénteki behúzás csak félig sikerült számunkra, hiszen a Nap nem bújt ki a felhők közül. Szóval a mai estét ismét az Elepi-tóegység halastavai között töltöttük. A szervezett csoport előtt érkeztünk meg, így volt idő alaposabban is szemügyre venni a madár-sereget a tavakon. Aznap megfigyelt fajok: Szürke gém, nagy kócsag, seregély, sárgalábú sirály, dankasirály, szárcsa, tőkés réce, nyári lúd, nagy lilik, kormorán, gulipán, nagy póling.
Mire a napnyugta megkezdődött a darvak is megjelentek. A szélrózsa minden irányából darvak hosszú "V-betűi" jelentek meg az égen. Egyenesen felénk, pontosabban a tómeder irányába tartva.
Remek hangulat!
2014. 10 26., vasárnap
Eljött a hazaindulás napja. De csak délután, hajnalban más volt a program.
Korom sötétben felültünk a kisvasútra, mellyel lassan kidöcögtünk a Hortobágyi-halastavakhoz. A vonat nem ment ki a "Kondásig", hisz így az ott éjszakázó darvakat megijesztettük volna, szóval egy 1 km-es séta, azután be a dongautakon könnyen megközelíthető megfigyelőházikókig. (Gyorsan előre mentünk, hiszen már ismerjük ezt a terepet, a tavalyi nyaralásból). A leeresztett tavon rengeteg madár tartózkodott; récék, ludak , és kb. 50 000 daru. Sajnos a Napfelkeltéből nem sokat láttunk a köd miatt, de ismét lefejhetetlen hangulatban volt részünk...
A szállásról való kiköltözést követően még egy gyors, búcsú csavargást tettünk a Pusztán. Kocsikáztunk egyet a közeli mzg.-i területeken, ismételten meglesve a táplálkozó madarakat. Ugyan sikerült találnunk egy nagyobb csapatot, viszont eléggé hozzáférhetetlen helyen időztek.
Összességében remek három napot tudhatunk a hátunk mögött, nagyon szeretném megköszönni a lehetőséget nagybátyámnak, Kovács Józsinak, hogy e páratlan szépségű természeti jelenségnek a részese lehettem...
2014. 10 24., péntek
Úgy beszéltük meg, először egy kis szervezett programon veszünk részt, így megismerjük a környéket annyira, hogy a későbbiekben magunk is képesek legyünk tájékozódni. Szóval az első állomás a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja lett, egy rövid ismertető; majd indulás az egyik közeli halastóra.
A tó természetesen leeresztve, rengeteg madárral, és kb. 17 óra tájban a darvak is megérkeztek. Sajnálatos módon az időjárás nem kedvezett annyira: mire kiértünk ugyan az eső elállt, de a szél folyamatosan fújt, az égen egyöntetű felhőzet takarta el a Napot. Pár képet készítettem a rossz viszonyok ellenére is:
Árnyak...
2014. 10 25., szombat
Szombaton már biztatóbb napra ébredtünk. Ugyan délelőtt még borult volt az ég, de mire kiértünk a megfigyelőpontra lassan kisütött a Nap.
Megfigyelőpont: ismét egy szervezett túra keretien belül vettünk részt a programon; "A darvak felkeresése táplálkozóterületeiken". Szóval beültünk egy buszba, és a falutól kb. 10-15 km-nyire lévő kukorica földekhez indultunk.
De néhány szó a madárról:
Eurázsiai, vagy Szürke daru (Grus grus). Európa É-i, ÉK-i területein fészkel lakatlan területeken; elsősorban lápokban, főleg a tajga övben. Hosszú távú vonuló, így az eurázsiai madarak főleg két útvonalon jutnak el D-i telelőterületeikre. A norvég, svéd madarak Franciaországon keresztül repülve érik el az Ibériai-félszigetet, ill. a marokkói telelőterületeket. A finn, lengyel, orosz madarak legnagyobb tömegei (az utóbbi években egész Európa legtöbb madara) a Hortobágyon keresztül vándorol téli szállásáig, mely Tunézia partvidéke, ill. a Nílus teljes völgye.
A madarak alaktani bélyegei: kb. 160 cm-es gázlómadár, melynek szárnyfesztávolsága csak nem 220 cm. Reptében kecses, nyújtott nyaka, hosszú lába messziről feltűnő. Tollazata elsősorban világos szürke, a nyak-fej területen mintázat figyelhető meg. A kifejlett madarak (idősebbek, mint 2 év) nyakának felső része fekete-fehér mintázatot mutat, a fejtetőn lévő csupasz bőr élénk-piros. A megnyúlt harmadrendű evezőtollak a testre csukva jellegzetes, ún. bokrétát' alkotnak. A fiatal madarak valamivel kisebbek szüleiknél, elkülönítésük viszonylag egyszerű. Fejük, ill. nyakuk felső része világos vörhenyesbarna, hiányzik a fekete-fehér, ill. piros szín.
Kifejlett madarak
A kb. 2 órán át tartó nézelődés közben, természetesen több madárfaj képviselői is megmutatkoztak. Rengetek vadlúd (nyári lúd, nagy lilik) húzott át a területen, több ragadozómadár (karvaly, rétisas, egerészölyv, vándorsólyom) is termikelt felettünk.
Vadlibák
Nyári ludak (Anser anser)
Rétisas (Haliaeetus albicilla)
Vándorsólyom (Falco peregrinus)
A finom ebéd után aztán ismételten visszanéztünk ugyanarra a területre, hátha találkozunk ugyanazzal a daru' tömeggel. Sajnos ez nem történt így. Pár tucat madár tartózkodott csak a learatott kukoricatáblán, de a napsütésnek, ill. a jó ebédnek hála kényelmesen nézelődtünk 1 órát a területen.
Darvak (Grus grus) és Egerészölyv (Buteo buteo)
Mezei nyúl (Lepus europaeus)
Őz bak (Capreolus capreolus)
A családok mindig együtt mozognak, egészen a telelőterületekig. A kép bal oldalán a 2 öreg madár, jobbra a fiatal.
A pénteki behúzás csak félig sikerült számunkra, hiszen a Nap nem bújt ki a felhők közül. Szóval a mai estét ismét az Elepi-tóegység halastavai között töltöttük. A szervezett csoport előtt érkeztünk meg, így volt idő alaposabban is szemügyre venni a madár-sereget a tavakon. Aznap megfigyelt fajok: Szürke gém, nagy kócsag, seregély, sárgalábú sirály, dankasirály, szárcsa, tőkés réce, nyári lúd, nagy lilik, kormorán, gulipán, nagy póling.
Tömeg...
Kormoránok (Phalacrocorax carbo)
Nyári lúd (Anser anser)
fiatal Sárgalábú sirály (Larus cachinnans)
Mire a napnyugta megkezdődött a darvak is megjelentek. A szélrózsa minden irányából darvak hosszú "V-betűi" jelentek meg az égen. Egyenesen felénk, pontosabban a tómeder irányába tartva.
Remek hangulat!
Daru (Grus grus)
Eljött a hazaindulás napja. De csak délután, hajnalban más volt a program.
Korom sötétben felültünk a kisvasútra, mellyel lassan kidöcögtünk a Hortobágyi-halastavakhoz. A vonat nem ment ki a "Kondásig", hisz így az ott éjszakázó darvakat megijesztettük volna, szóval egy 1 km-es séta, azután be a dongautakon könnyen megközelíthető megfigyelőházikókig. (Gyorsan előre mentünk, hiszen már ismerjük ezt a terepet, a tavalyi nyaralásból). A leeresztett tavon rengeteg madár tartózkodott; récék, ludak , és kb. 50 000 daru. Sajnos a Napfelkeltéből nem sokat láttunk a köd miatt, de ismét lefejhetetlen hangulatban volt részünk...
Kormoránok (Phalacrocrocax carbo)
"A természettől kapott élményajándékok egy-egy momentuma."
/Széchenyi Zsigmond
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése