Makkos

2014. 10. 18.

Napsütéses október

A hosszabb kihagyás után szombaton tettem egy rövid sétát Nagyacsád-Békás között. Szél-mentes, napsütéses idő volt, szóval igazán adta magát a dolog, hogy nekiinduljak fényképezni.
De legelőször egy kép, még a mama kertjéből. A jövés-menés közben vettem észre, a nem túl magasan keringő madarakat, ám mire berohantam a fényképezőgépért szépen feltermikeltek a páciensek:

Dolmányos varjak (Corvus corone cornix) és Héja (Acipitter gentilis)

Szóval a kiruccanás. Pápa felé indultam a főúton, majd egy repcésen keresztülbaktatva tértem rá a "Makkoshoz" vezető útra. Az egyik távvezetéken  1 házi rozsdafarkú ugrált, a repcéből egy, kb. 25ös réti pityer csapatot sikerült felreptetnem. A tagúton haladva több tengelic, mezei veréb csapattal futottam össze. Az egyik kőrisfáról 5 szajkó iramodott neki az erdőnek. Az egyik nyiladékon ballagva ökörszem ugrált ágról-ágra a csipkebogyók között, az árokfenéken fácánkakas adta mindenki tudtára, hogy közeledem.
Kiérve a Bakonyér mellé, felültem az egyik lesre. 5 egerészölyv kezdett lassan mozdulatlan szárnnyal felfelé körözni. A nézelődés befejeztével lemásztam, majd a táplálékot kereső cinege-fajokban gyönyörködtem:

Széncinege (Parus major)

Barátcinege (Parus palustris)

Kék cinege (Parus caeruleus)

A kujtorgás további kihasználása érdekében követtem a patakot. A Bakonyér beletorkollik a Kis-Sédbe, mely tovább folytatja útját a Marcal felé. A nem is olyan régen, még csizmaszárig érő víz, már teljesen visszaszivárgott, pár mélyebben fekvő szántó, ill. a "Gyimóti nádas" mellett elterülő rétet kivéve. Természetesen a madárfajok itt is jelen voltak. 2 vörös vércse vadászgatott a learatott napraforgó táblában, seregély-csapatok portyáztak a kukoricák között. A patak mentén megmaradt nád-szegélyekben nádi sármányok kutattak élelem után. Az idei első kékes rétihéjámat közelebbről is szemügyre vehettem, egy szép tojó siklott át felettem.

Kékes rétihéja tojó (Circus cyaneus)

A "Tocsogóson" keresztül vágva, a nap legnagyobb meglepetése ért. Kb. 2 méterre előttem 1 réti fülesbagoly emelkedett a magasban. Annyira meglepődtem, hogy el is felejtettem a gépet a kezemben' . 50 m megtétele után a friss búzavetésre szállt le, de mire közelebb csúszhattam volna, ismét szárnyra kapott. Átrepült a Kis-Séden, sajnos mire odaértem a töltésre már nyoma sem volt. További 15 percet kerestem, de se híre-se hamva! (A meglepő mégis csak az, hogy ez a nem mindennapi faj másodszor akad a szemem elé a környéken. Lehetséges, hogy nem véletlen ragaszkodik ezekhez a területekhez!)

Réti fülesbagoly (Asio flammeus)

A 2 órás mászkálás után hazafelé vettem az irányt. A falu melletti területeken még fogadott pár faj. A távvezetékeken seregélyek, balkáni gerlék üldögéltek; átrepült 1 egerészölyv, ill. 2 szarka. A tagútról 1 búbos pacsirtát reptettem fel, de jó fotóalany révén nem szállt messzire. 

Seregélyek (Sturnus vulgaris)

Búbos pacsirta (Galerida cristata)

Őszi hangulat ökörnyállal...