2024. május 14., kedd

Alpesi gőték

2024. április 26.

Alpesi gőték a Bakonyban

Érdekes rendszertani csoport tagja, a farkos kétéltűek közé tartozik. Persze a többi gőtéhez hasonlóan. Különlegessége, hogy eme faj a hazánkban egyetlenegy fokozottan védett gőtefaj.
És hogy miért is írok most róla, mert végre találkozhattam vele, hiszen az országos állomány egyik izolált populációja a Bakonyban él. Ennek a populációnak is az egyik legjelentősebb előfordulása a Bakonybéli erdészet működési területén.

De beszéljünk kicsit "nagy könyviesen" a fajról: Az alpesi gőte hazánkban a hűvös, csapadékos területekhez kötődik, főleg az erdei élőhelyeket részesíti előnyben. Ezen erdők főleg bükkösök és gyertyános-tölgyesek. Nászidőszakban tiszta vízű hegyi patakokban, forrásokban, kiöntésekben vagy keréknyomokban kialakult tócsákban él. A párzást és peterakást követően a kifejlett állatok elhagyják a vizet. Ugyanis a szárazföldön kidőlt fák, kövek alatt, vagy odvakban és az avarszőnyegben tanyáznak. Életmódjukra jellemző, hogy március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyekre vonulnak. A párzás a vízben történik. A petéket vízinövényekre, vagy kövekre ragasztja. A lárvák nyár végén alakulnak át, majd elhagyják a vizet. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll, melyekre éjjelente vadásznak.

Térjünk rá a bakonyi legfőbb élőhelyére: a Vörös-János-sédre. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közös élőhelyrekonstrukciót hajtottunk végre az ún. Móricháza környékén. Tudni illik, ez egykoron mesterségesen, az Eszterházyak-által létrehozott erdei kisvasút nyomvonala torlaszolta el az itt keresztülfolyó Vörös-János-sédet, mely mentén kisebb vízállások jöttek létre. A szukcessziós folyamatok megállítását a Nemzeti Park vállalta magára: nádvágóval nyitottak újra szabad vízfelületet. A vízszintszabályozási lehetőség az Erdészet által biztosított, szabályozható zsilippel ellátott csőáteresz szolgája. Az együttműködés az élőhely és nem utolsó sorban az alpesi gőték hosszútávú fenntartását biztosítja.

nádvágott vízállás

élőhely

a kisvasút egykori nyomvonala torlaszolta el a víz útját

egyszerű fa-zsilippel ellátott csőáteresz: cél a vízszintszabályzás

gőte-csapdák

kihelyezett csapda v ízben

szárazföldön imitálva a csapda működése

hím alpesi gőte

nőstény alpesi gőte

hímek

pettyes gőte nőstény

2024. május 2., csütörtök

Első hamvas rétihéja -

2024. április 15.

- a Marcal-medencébe is megérkeztek

Ugyan barátaim már jelezték, hogy a Marcal-medencébe is megérkeztek az első hamvas rétihéják, kedvelt madaraink! Persze nem ezért indultam most neki a területnek, hiszen nagy valószínűséggel ezen madarak még északnak vonulók. Most egy sásos élőhelyfoltot kerestem fel, oda ültem ki nézelődni a már-már nyárias, 26°C-os melegben, bár a borult égbolt, valamint az erős északi szél megnehezítette a kifigyelést. Majd egyszer írok erről az "eseményről" is. Ha meglesz a konklúzió...addig annyit, hogy ez most negatív adat lett...
De kicsit mélyedjünk bele a Marcal'os hangulatba:
"Egy magaslesen ülök. Hátam mögött, arrább a folyó; köztünk művelt mezőgazdasági föld. Azt hiszem kukorica lesz, még nincs elművelve, csak boronálva. Mondjuk pár rész műveletlen: itt vízállás lehetett egykor. Jelenleg száradófélben van. Na de nézzünk a másik oldalra, magunk elé. Egy legelő/kaszáló - néha váltogatják a hasznosítást, annak érdekében ki a gazdája, értsd: használója. Szóval a legelő közepén egy nagyobbacska sásfolt. Ebben van víz. Mellettem, jobbra egy homokbucka, egykori hordalékkúp. Itt-ott egy nagyobb fa-facsoport, nádas-aranyvesszős folt. Hirtelen tőkés réce gácsér hallatja éles, háp-háp' hangját. Lehuppan egy sás takarta vízfoltra. Sárszalonka rebben fel, kb. ugyanonnan. Bíbicek csapongó reptére leszek figyelmes. Dolmányos varjút riasztanak. Nem szeretem a dolmányosokat...Búbosbanka hangja, bizonyára a homokbuckán kutat élelem után. Most meg tücsökmadár hang, megismerem: ez a réti tücsökmadáré. Több sárga billegető repdes ide-oda. Vonulnak talán, de biztos vannak köztük revírtartók is. Ugyanígy a nádi sármányok. Hallom a fülemülének a hangját is, ez persze a bokrokból szól. Csalogány. Füsti fecskék száguldanak' az égen. Magasabban egy kabasólyom. Korai kaba', de kaba'. És vörös vércse, hím és tojó is. Most már látom: a hátam mögötti egyik vércseládában vannak, egy nyárfára lett felerősítve. Barna rétihéja hím. Továbbmegy. És mi az a távolban? Hamvas'! Hím! Vadászgat oda-vissza. Az alacsonyabb füvű részek felett imbolyog. Na várjunk csak: nem messze innen van egy ismert tradicionális fészkelőhely! Talán már azt foglalja. Legalább eme kiülésnek ez pozitív hozadéka lett!"

hím barna rétihéja

hím hamvas rétihéja

sárga billegető

őzbak

kakukk

2024. április 26., péntek

Bakonybél vol.22

2024. április 11.

Bakonybéli mindennapok

MyGardenOfTrees: csírázási magkísérlet a Bakonyban, Európa számos országából érkezett
jegenyefenyő és bükk magok, melynek csírázási vizsgálata zajlik az erdőgondnokságom
területén 600 és 650 m tengerszint feletti magasságban

Lucfenyő termelés: egészséges rönkök, iparifának még alkalmas faanyag

Lucfenyő termelés: papírfa

Lucfenyő termelés: száradék rönkök, sajnos értékvesztett faanyag

kék galamb

orvosi tüdőfű

indás ínfű

kocsánytalan tölgy friss hajtás

hagymás fogasír

tavaszi bükkös

medvehagyma

szálalóvágás eredménye; 2023 télen elvégzett szálalóvágás,
mely erdőhasználati beavatkozás során az "első" és "utolsó" fahasználat között
min. 30 évnek kell eltelnie, ezzel is biztosítva a folyamatos erdőborítást