Marcal-medence

2018. 03. 26.

A Marcal-medence

Nikivel határoztuk el, hogy a hétfői napunkat kikapcsolódással töltjük. Szép napos, igazi tavaszias időt fogtunk ki, feltöltődve nézegettünk körül Kamondtól egészen Adorjánházáig a Marcal kiöntéseken, ill. a sokfelé megtalálható belvízfoltokon. Nem is emelném ki külön a helyszíneket, csupán egy összegzést írnék ebben a bejegyzésben a Marcal mentén megfigyelt fajokról. 
A nap elején Kaufman Gáborral futottunk össze, szóval a déli harangszóig együtt nézelődtünk. 
A legnépesebb családot a  récefélék képviselték. Összesen 11 fajt sikerült megfigyelni, melyek között akadtak ritkaságok (barátréce, cigányréce, nyílfarkú réce) - erre a vidékre levetítve különleges fajok is (kontyos réce, kerceréce). 

Barátréce (Aythya ferina) tömeg, köztük:
Kontyos réce (Aythya fuligula), Kerceréce (Bucephala clangula), Gulipán (Recurvirostra avosetta)

A lúdalkatúak rendjét 3 bütykös ásólúddal, valamint bütykös hattyúkkal egészíthetem még ki. Itt-ott párban is találkoztunk ezekkel a fenséges madarakkal, de pl. Cell' alatt egy 54 egyedet számláló csapattal is összefutottunk. 
A lilealkatúak közül ismételten lehetett szemezgetni. Rengeteg bíbic tartózkodik a medencében, erős saccoláson szerint több mint 600 példány. Köztük feltűnt pár pajzsos cankó, 9 aranylile, 1 piroslábú cankó. Az egyik területen 9 kis pólingot is sikerült megfigyelni, miközben a magasabb fű között szedegettek. 

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Bíbic (Vanellus vanellus), Pajzsos cankó hím (Philomachus pugnax), Seregély (Sturnus vulgaris)

A téli vendégek mellett - 2 nagy őrgébics, sok fenyőrigó - megérkeztek már a hazai táj madarai is. Csilpcsalp füzikék, cigánycsukok énekeltek; fehér gólya pár ácsorgott a nagypiriti fészekben. 1 barna rétihéja riasztotta fel a vidék madarait. 

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Nádi sármány (Emberiza pusilla)

Spektívező...

Végül 60 madárfaj került fel a fajlistára, azt hiszem Nikinek jó sok új; de én sem panaszkodhatom, hiszen a kis pólingokkal már a 222. megfigyelt madárfajomnál járok!

Sarród-Fertőújlak

2018. 03. 14.

Fertőújlaki Borsodi-dűlő

Ezzel a megállóval indítottam a hosszú hétvégét. Ragyogóan sütött a nap, ugyan a szél fújt a dűlő' mellett, de azért alaposan körbe-spektíveztem a víztükröt. 

Karókatonák,  27 nagy lilik, több nyári lúd; tőkés-, kendermagos-, nyílfarkú-, kanalas-, fütyülő-, csörgő-, böjti-, barátrécék tartózkodtak a mederben. Rengeteg dankasirály, kicsit kevesebb viharsirály úszkált a hullámok között. A partimadarak is lassan megérkeznek: 3 bíbic, 5 kis lile és 9 piroslábú cankó tűnt fel a színen'. A ragadozókat csupán 1 barna rétihéja képviselte. 

Nagy lilik (Anser albifrons)

Nyári lúd (Anser anser)

Bíbic (Vallenus vallenus) és Piroslábú cankó (Tringa totanus)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Párzási (=bagzási) kergetőzés.
A nyulak januártól kezdve egészen szeptemberig képesek szaporodni. Ennek ez egyik leglátványosabb előzménye a folyamatos kergetőzés, ahol akár nagyobb csapatok is kialakulhatnak. Alapvetően magányos állatok, de bagzási idejükben gyakran megfigyelhetjük a verekedő bak-nyulakat.

Március elején

2018. 03. 06.-09.-10.

Télből a tavaszba

Összesűrűsödtek a napok mind Sopronban, mind Pápán. Így nem túl sok szabadidő maradt a kirándulásokra. Ebben a bejegyzésben 3 kisebb kaland'ról tennék említést, pár kép bemutatásával.
Az első említésre méltó dolog még a tél-idején történt; amikor Nikivel utaztunk fel Sopronba. Bogyoszló határában, a hóesésben találtunk egy 30 egyedből álló daru csapatot. A kocsiból rájuk látcsöveztünk, valamint kattintottam pár képet. Téli hangulat:

Daru (Grus grus)

A második rész képei egy Diával és Berdár Zolival tett hétvégi felderítő túra eredményei. Szombaton a verőfényes napsütés hatására megcéloztuk a határon lévő Magas-bérc kilátót. Nem jártam még ezen a területén a Soproni-hegységnek; igazán vadregényes táj.

Magas-bérci kilátó

Természetszerű erdő:
Vegyes korú bükkös, holt fával, mesterséges odúval

Végezetül a vasárnap is kicsábított minket a természetbe. Dia és Dani is velem tartott, az első állomásnak a Fertőrákosi leánykökörcsineket terveztem be. Főképp a virágzás állapotára voltam legfőképp kíváncsi, az esetleges későbbi fotózás érdekében. A bimbós egyedek szép számmal törnek elő a még száraz fű közül; itt-ott pár virágos egyed is megmutatja magát.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

A nap és egyben a bejegyzés zárásaként pedig: Fertőrákosi kikötő. A jó időnek hála elég sokan jöttek-mentek a strandon, ill. a cölöp-sétányon. A tó majdnem egészét még jégpáncél borította, egy-két lihogót leszámítva. 2 bütykös hattyú, 2 kendermagos réce, 1 kerceréce úszkált a vízen; a jégtakarón vihar és dankasirályok ücsörögtek, legalább 10 barázdabillegető szaladgált. Őket riasztotta fel 1 vörös vércse, de a távolban 1 barna rétihéja is feltűnt. Ennyire futotta ez az évszakváltás...

Barázdabillegető (Motacilla alba)

Nádi sármány (Emberiza pusilla)

Vörös vércse hím (Falco tinnunculus) 

Dankasirályok (Larus ridibundus)