2018. július 6., péntek

Hamvas rétihéja

2018. 07. 03.

Hamvas rétihéja revírellenőrzés


A természetvédelmi munkáknak hála, eme ritka ragadozó madarunk még jelen van Magyarországon. Átlagban 60 pár körül mozog a haza populáció, melynek egyik gócpontja a Marcal-medence. Az egykori árterületeken még akadnak lápos-sás foltok, melyek kitűnő fészkelőhelyet nyújtanak ezen ritka, földön fészkelő madárnak.
Az egyik ilyen revírt ellenőriztem ezen a fülledt, igazai nyári napon. Nagyjából 2 és fél órát töltöttem kint a területen. Így nem csak a hamvasokra' hanem minden mozgó élőlényre is figyelhettem.

"Őzek bújnak elő a nádasokból, nádi énekesek hordják az élelmet fiaiknak. A távolban 1 fekete gólya termikel a magasban.  Öreg rétisas okoz nagy riadalmat: a területen fészkelő barna rétihéják, hamvas rétihéják, egerészölyvek és kabasólymok támadják a potenciális veszélyforrást. Tőlem nem messze nagy kócsagok és vörös gémek szállnak oda, s vissza táplálkozóterületeikre."
Őz (Capreolus capreolus)
Sárga billegető (Motacilla flava)
Kabasólyom (Falco subbuteo)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Vörös gém (Ardea purpurea)

Hamvas rétihéja megfigyelés közben mindig jegyzetelek, hogy a későbbiekben a viselkedés kielemezhető legyen. A madarak egyes reakciója, viselkedésformái mind-mind utalnak valamire. Példaként ennél a fészeknél a tojó végig kint tartózkodott a területen, így arra következtethetünk hogy a kb. 20 napos fiókák már kezdik levedleni pehelytollaikat, így nincs szükségük anyjuk árnyékára a melegben. Ugyanakkor mivel a tojó gyakorlatilag végig a fészek környékén tartózkodott - még nem ment ki vadászni a hímhez hasonlóan - a fiókákra még rászorul az anyai gondoskodás: védi őket az esetleges predátoroktól, valamint a hímtől kapott zsákmányt beviszi a fészekbe.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése