fellnifotó: Nyirkai-hany

2015. 08. 29.

Korán Nyirkán

Egy hosszabb ideig tartó kihagyás után, ismét együtt madarászkodtunk nagybátyámmal, Józsival. A biztos látnivalókat a Bősárkány közelében elterülő Nyirkai-hany jelentette, hisz itt mindig van mit látnia az embernek.
Egyszóval még sötétedésben felkerekedtünk, hogy az épp felkelő Napot már a kilátóban csodálhassuk meg...

Szépen lassan elúsztak a ködfoszlányok', kezdett megélénkülni a környék. A vízi-szárnyasok hol ki, hol befelé húztak a területről. Természetesen kiemelem a ludakat: ilyen időszakban főleg a nyári lúddal találkozhatunk térségünkben. Ezresével képviselik magukat a Hanyban', nem beszélve a kistársaikról', a récékről. Tőkés récék, csörgő récék, böjti récék, barátrécék úszkáltak-repültek.

Nyári lúd (Anser anser)

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

Gémfélék. Kedvenceim közé tartoznak a kanalasgémek. 8 egyedet sikerült megfigyelni, de sajnálatosan csak addig, amíg átrepültek mellettünk. Természetesen nagy kócsagok, szürke gémek rendesen képviseltették magukat. Megemlíteném még a bakcsókat, melyek két (öreg, fiatal) korcsoportban is megfigyelésre kerültek.

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

Szürke gém (Ardea cinerea)

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

További madárfajok melyek általában nagyobb vízfelületen megjelennek, és nekünk is sikerült hol megfigyelni, hol lefényképezni őket: kormorán, kis vöcsök, kis kárókatona, bütykös hattyú, vízityúk, szárcsa.
Ebbe a vízhez kötődő -itt módosítom: tocsogós részekhez kötődő- bekezdésben a limikóla-félék is felkerülnek. Sajnos túl sokat nem láthattunk belőlük, inkább a csupán felreppenőket. 2 gólyatöcs, 1 piroslábú cankó, 1 füstös cankó, 2 pajzsos cankó, 1 nagy póling, több sárszalonka.

Kormorán (Phalacrocorax carbo)

Mindenképpen külön kis bekezdést érdemelnek a ragadozók. A "Különcöt", rögtön az elejére emelném; mivel az nem egy madár, inkább egy emlős faj. Pár héten belül sikerült megpillantani harmadik vidrámat is. Az egyik gáton jött-ment, sajnos kicsit távol.

Na de a madarak. Legnagyobb ragacsaink' közé tartozik a rétisas. 3 példányt, feltehetőleg egy idős, kifejlett párt; ill. 1 juv. állatot nézhettünk meg közelebbről is. Az átrepülőket egerészölyvek, vörös vércse és kabasólyom jelentették. "Lő-távon" belül 1 fiatal barna rétihéja időzött egy sorozat erejéig, sikerült is pár kép az ifjoncról':

Vidra (Lutra lutra)

fiatal Rétisas (Haliaeetus albicilla)

fiatal Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Egy kisebb kitérés pár mondat erejéig libákkal, konkrétan nyári ludakkal való megfigyeléssel kapcsolatban. Landolás, pontosabban a sebesség csökkentése landolás előtt. A nap folyamán sokszor sikerült megfigyelni az inni érkező ludaknál ezt a mozdulatot. Miszerint a magasan, gyorsan repülő egyedek, hirtelen pozíciókat változtatnak; azaz oldalra-, háton-, továbbá billegve manővereznek a levegőben. Nem ritka eset, de még is meglepő. Ezzel képesek a sebességüket lelassítani, így a vízre való érkezés kényelmesebb számokra:

Nyári lúd (Anser anser)

A befejezésként a "maradék"-fajra térnék ki. Nem említettem az elején, de a pirkadatkor történő besétálásunk közepette 1 erdei fülesbagoly szállt fűzről fűzre előttünk, természetesen a legnagyobb diszkrécióban. 2 jégmadarat figyeltünk meg a Rábca nádszegélyében; a nádi kismadarak (énekes-, cserregő nádiposzáta, csilpcsalpfüzike, függőcinege) folyamatosan csattogtak a nádasban. A levegőben danka-, sárgalábú sirályok repdestek. Csapongó röptükkel messziről felismerhetőek voltak még a fattyúszerkők is.
A napsütés, és nem utolsó sorban a felettünk, esetleg mellettünk vadászgató nagy gyurgyalag csapat búcsúztatott, a hőségben már a töltésen osontunk árnyéktól árnyékig...