Nagyacsádon

2019. 05. 19.

Eső áztatta utakon

Lassacskán úgy gondolom elegendő csapadék hullott; itt lenne az ideje, hogy kisüssön a nap és madarászni mehessen az ember. Vasárnap a kerti munkákat is eláztatta az eső, így két zápor között sétáltam egyet Nagyacsád határában.
Fiaiknak élelmet hordó citromsármányok, az áldozataikra leső tövisszúró gébicsek ücsörögtek a fákon; a bokrok takarásában mezei poszáták csattogatak'. Kevés füsti fecske vadászgatott a lucernatábla felett; 1 barna rétihéja hím a pockokat leste. Nádirigó strófája hallatszott a "Fügyész" nádasából, kakukkok szóltak összetéveszthetetlen hangjukon. Seregélyek, széncinegék, nagy fakopáncsok keresgéltek mindenhol; sárgarigó fütyült' a lombkoronában. 1 őzbak iramodott meg előttem, illetve 2 mezei nyúl hűsölt az árnyékban - éppen amikor kicsit kisütött a nap. Egy közeli egerészölyv fészekre is rápillantottam: 1 pelyhes fiókával néztem pár kattintás erejéig farkasszemet. A kirándulás vége felé 1 kabasólyom körözött be felém, nyomában már az újabb esőfelhőkkel...

Citromsármány (Emberiza citrinella)

Mezei poszáta (Sylvia communis)

Őz (Capreolus capreolus)

Vörös gém (Ardea purpurea)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Seregély (Sturnus vulgaris)

Nagy fakopáncs (Dendrocopus major)

Kabasólyom (Falco subbuteo)

Nyárfa repítőkészülékes termése

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Végül pár kép, az új szerzeményemmel Nikorr 35 mm f1.8 - még barátkozni kell vele, de lassacskán majd összeszokunk.