Hamvasok' visszaellenőrzése
A múltkori Hamvas rétihéja Védelmi Tábor természetesen csak egy kiragadott dolog volt az egész éves tevékenységi körből. Akkor sikerült felfedezni pár revírt, ezen a hétvégén pedig visszaellenőriztük a helyeket, fészkelnek is e a madarak.
Szép számmal jelentünk meg a szombati napon, és így utólag sikeresnek is mondhatjuk a kirándulást. 3 helyszínt ellenőriztünk vissza, legalább 3 fészkelést jegyezhettünk fel, ill. több pár nélküli hímet figyelhettünk meg.
A tikkasztó melegben azért voltak nehézkesebb percek, de azért ha sikerült valamit látni-hallani, akkor természetesen kicsit mindenki elégedett volt. A hamvas rétihéják tanulmányozása során, pl. arra az érdekes szokásra is következtettünk, hogy ilyen melegben a tojó még a zsákmánnyal érkező hím kedvéért sem hagyja el a fészket (vagy csak nagyon rövid ideig); ezzel is óvva a tojások/fiókák felmelegedését.
Ezeken a kiruccanásokon min., de valamikor többet is mint 3 órát ücsörgünk különböző megfigyelőpontokon, kilátóhelyeken. A Marcal-medencére jellemző fajok megfigyelésének egyik kitűnő formája is lehet ez a fajta stratégia.
A ragadozók gyakran feltűnnek a légtérben: egerészölyvek köröznek a magasban, imbolyogva a föld felett barna rétihéják vadászgatnak. Néha áthúz egy gyors kabasólyom, vijjognak a vörös vércsék. Ahol vizesebb részek találhatók ott fehér és fekete gólyák vadászgatnak, néha felrebben egy-egy hófehér nagy kócsag.
A természet hangját' az énekesek ( nádi-, réti-, és berki tücsökmadarak; énekes nádiposzáták), a kakukkok, gyurgyalagok, sárgarigók adják. A magasabb fűből szólnak a haris-kakasok...
Szép számmal jelentünk meg a szombati napon, és így utólag sikeresnek is mondhatjuk a kirándulást. 3 helyszínt ellenőriztünk vissza, legalább 3 fészkelést jegyezhettünk fel, ill. több pár nélküli hímet figyelhettünk meg.
"HRH-Munkacsoport"
A tikkasztó melegben azért voltak nehézkesebb percek, de azért ha sikerült valamit látni-hallani, akkor természetesen kicsit mindenki elégedett volt. A hamvas rétihéják tanulmányozása során, pl. arra az érdekes szokásra is következtettünk, hogy ilyen melegben a tojó még a zsákmánnyal érkező hím kedvéért sem hagyja el a fészket (vagy csak nagyon rövid ideig); ezzel is óvva a tojások/fiókák felmelegedését.
Hamvas rétihéja hím (Circus pygargus)
Ezeken a kiruccanásokon min., de valamikor többet is mint 3 órát ücsörgünk különböző megfigyelőpontokon, kilátóhelyeken. A Marcal-medencére jellemző fajok megfigyelésének egyik kitűnő formája is lehet ez a fajta stratégia.
A ragadozók gyakran feltűnnek a légtérben: egerészölyvek köröznek a magasban, imbolyogva a föld felett barna rétihéják vadászgatnak. Néha áthúz egy gyors kabasólyom, vijjognak a vörös vércsék. Ahol vizesebb részek találhatók ott fehér és fekete gólyák vadászgatnak, néha felrebben egy-egy hófehér nagy kócsag.
A természet hangját' az énekesek ( nádi-, réti-, és berki tücsökmadarak; énekes nádiposzáták), a kakukkok, gyurgyalagok, sárgarigók adják. A magasabb fűből szólnak a haris-kakasok...
Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Fekete gólya (Ciconia nigra)
Kékbegy (Luscinia svecica)
Sakktáblalepke (Melanargia galanthea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése