Kispodár

2013. 12. 19.

Réce-paradicsom

A vizsgaidőszakba iktatott kis szünet pont jókor jött. Mind nekem, mind a fényképezőgépemnek. Régóta nem voltam kint igazi madár-megfigyelésen, így csütörtök reggel nekiindultam a Kispodárpusztai-víztározónak. A szép idő kedvezett a kirándulásnak, elég sok madárral találkoztam.
A Dákai erdőn keresztül menve, sok széncinege, csuszka, nagy és balkáni fakopáncs keresgélt a nyiladék menti fákon, és bokrok között. A fajlistámat gyarapítandó fajok is a szemem: Kis fakopáncs, ill.  a lencse' elé kerültek:

Hegyi fakusz (Certhia familiaris)

Az erdő felől megközelítve a tavat, úgy döntöttem megpróbálok kinézni az egyik kidőlt fűzfa mellől. Szerencsémre elég jól sikerült a meglepetés: számomra meghökkentő élményt nyújtott a közel 3000 tőkésréce látványa...

Tőkés récék (Anas platyrhynchos)

Természetesen azért a tőkések mellett több madárfaj is megmutatta magát. Az érdekesség kedvéért, 2 kerceréce gácsér "törte meg" a vadrucák egyhangúságát. A nádasból kikukucskálva, emellett kb. egy tucat nagy kócsagot riasztottam fel; mint ezt utólag megtudtam, rekedt, már-már ijesztő "kr'r'r'rah"-hangjából...

Nagy kócsag (Egretta alba)

Az elriasztott madarak miatt a töltés felé indultam, egészen a gátig. Először egy egerészölyv kezdett körözni a légtérben, így a figyelmem arrafelé koncentrálódott, de miután távozott ismételten a kócsagoké, és a récéké lett. A zsiliphez elérve a leeresztő-csatorna és a Bittva kifolyásánál ismételten a Magyar természetvédelem jelképével "kellett beérnem"...




A zsilipről körülnézve egy szárcsa mutatta meg magát, miközben újra-, és újra felriadtak a kacsák:

Szárcsa (Fulica atra)

Tőkés réce pár

A vissza-indulás előtt, gondoltam körülnézek még a tocsogósokban a leeresztő-csatorna mellett. A rövid séta folyamán (a várakozásoknak félig megfelelve) sikerült felriasztani 3 sárszalonkát, de sajnos elfogadható fénykép itt nem sikerült. Ezeket a köröket, hamar félbeszakították, hiszen 2 autó érkezett; a tógazda, pár munkással: gondolom a sok szerszám, ill. haló, vödör, etető eszközök a halastóra irányultak. Így hát tovább álltam. Pontosabban vissza a kidőlt fűzfánál lévő, jól bevált "leshelyemhez". A folyamatos zargatás miatt tényleg felélénkültek a récék:

Vadkacsa hápogás, szárny csilingelés; ingoványszag; nád-susogás, hullám fodrozódás...
Mind-mind egy-egy hangulat, egy feledhetetlen emlék; annak az emléke, hogy ezt is láttam...