2013. 10. 05.
EMN - Madarak
Az Európa szerte, minden évben megrendezett megfigyelő napoknak kettős célja van. Egyrészt - és természetesen ezen van a fő hangsúly: az adott régióban előforduló, és megfigyelt fajok listája - másrészt azonban egy íratlan verseny: melyik ország képes több fajt, ill. egyedet megfigyelni.
Ezeket a napokat mindig október első hétvégéjén szervezik meg, így idén is így tett az MME. Az egész országra kiterjedő, megyékre lebontott, tökéletesen koordinált "rendezvény"-sorozatban Veszprém megye is kivette a részét. Ugyan idén is csak egy helyszínnel, de ez (többé-kevésbé) már évek óta változatlan.
Úgy döntöttem semmiképpen sem hagyom ki ezt a programot, így felhívva nagybátyámat nekiindultunk az élményekben bővelkedőnek ígérkező napnak.
A Pápa és Vidéke Természetvédelmi Egyesület elnöke, Hencz Péter és barátnője Angéla fogadott minket a Nórápi-halastó töltésén.
Gyors kipakolás után már nézelődtünk is a terepen.
A szeles idő ellenére nagyon jól esett végre kikapcsolódni, nézelődni, madarászni és nem mellesleg fotózni egy kicsit. Sajnos ez az időjárás nem kedvezett annyira a madaraknak sem', bár igazából nem panaszkodhatom. De nézzük az elejéről a dolgokat, pontosabban az eseményeket.
A folytonosan szem elé kerülő, mind a levegőben, mind a vízen gyakran mutatkozó madárfaj a kárókatona volt. (Számomra érdekes látványt nyújtottak a madarak, mikor a szél miatt szinte vitorlázva ereszkedtek le a tóra.)
A kilátóponthoz visszaérkezve, nézelődés közben egy kis meglepetés is ért minket. A fajlista bővítése érdekében 5 nyári lúd mutatta meg magát. Feltehetőleg inni jöttek, szóval szép szárnycsapásokkal le is szálltak a tóra. Rövid úszkálás után távoztak, de a nap folyamán későbbi időpontban még egyszer visszatértek.
A várakozás közben persze, megérzi az ember a táj hangulatát. Tökéletes érzés mikor kint vagy a természetben, nem figyelsz úgymond' semmire. Csak élvezed a helyzetet. Hangulatképek:
Végül még egy kép a bejegyzés lezárása; de a további hangulat bevezetése érdekében:
Ezeket a napokat mindig október első hétvégéjén szervezik meg, így idén is így tett az MME. Az egész országra kiterjedő, megyékre lebontott, tökéletesen koordinált "rendezvény"-sorozatban Veszprém megye is kivette a részét. Ugyan idén is csak egy helyszínnel, de ez (többé-kevésbé) már évek óta változatlan.
Úgy döntöttem semmiképpen sem hagyom ki ezt a programot, így felhívva nagybátyámat nekiindultunk az élményekben bővelkedőnek ígérkező napnak.
A Pápa és Vidéke Természetvédelmi Egyesület elnöke, Hencz Péter és barátnője Angéla fogadott minket a Nórápi-halastó töltésén.
Gyors kipakolás után már nézelődtünk is a terepen.
A szeles idő ellenére nagyon jól esett végre kikapcsolódni, nézelődni, madarászni és nem mellesleg fotózni egy kicsit. Sajnos ez az időjárás nem kedvezett annyira a madaraknak sem', bár igazából nem panaszkodhatom. De nézzük az elejéről a dolgokat, pontosabban az eseményeket.
A folytonosan szem elé kerülő, mind a levegőben, mind a vízen gyakran mutatkozó madárfaj a kárókatona volt. (Számomra érdekes látványt nyújtottak a madarak, mikor a szél miatt szinte vitorlázva ereszkedtek le a tóra.)
Kárókatona (Phalacrocorax carbo)
A kormoránok mellett természetesen több madárfaj is feltűnt a látótéren. Mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy kis segítséggel - rövid séta miatt felzavart madarak - kerültek csupán a szemeink elé.
Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
Nagy kócsag (Egretta alba)
A séták folyamán a vízfelület mellet aktívan kellett figyelni a légteret is. Ha valami okból kifolyólag nem arra figyelt az ember, voltak olyan események is, melyek felkeltették a figyelmet. Pl.: kb. háromszor sötétedett el az égbolt. Egyik alkalommal közel 110 kék galamb, ill. 300-as egyedszámot felülmúló örvös galamb-csapat, valamint szintén 300-as "falkában portyázó" seregély-had suhant át a fejünk felett.
Örvös galamb (Columba palumbus)
Vetési varjú (Corvus frugilegus)
A kilátóponthoz visszaérkezve, nézelődés közben egy kis meglepetés is ért minket. A fajlista bővítése érdekében 5 nyári lúd mutatta meg magát. Feltehetőleg inni jöttek, szóval szép szárnycsapásokkal le is szálltak a tóra. Rövid úszkálás után távoztak, de a nap folyamán későbbi időpontban még egyszer visszatértek.
Nyári lúd (Anser anser)
A várakozás közben persze, megérzi az ember a táj hangulatát. Tökéletes érzés mikor kint vagy a természetben, nem figyelsz úgymond' semmire. Csak élvezed a helyzetet. Hangulatképek:
Ki fotóz kit?
Az egyik legjobban fotózható faj - számomra - a búbos vöcsök lett. A tópart Ny-i részén sétálva kitűnő rálátás és helyzet adódott a fényképezésre. Az előttem alá-alá bukó madár, rólam majdnem teljesen megfeledkezve lubickolt' a halastóban.
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
A rendnek megfelelően készült még jó pár kép. Úgy gondoltam még két bejegyzés erejéig visszatérek erre a témára: EMN. A további bejegyzésekben egy különös madárról, illetve a tópart néhány növény-fajáról lesz szó.
De a váltás előtt egy kis összefoglalás:
De a váltás előtt egy kis összefoglalás:
Madárfaj
|
E.szám
|
Madárfaj
|
E.szám
|
Madárfaj
|
E.szám
|
Kárókatona
|
9
|
Vetési varjú
|
150
|
Seregély
|
300
|
Nagy kócsag
|
2
|
Dolmányos
varjú
|
30
|
Karvaly
|
1
|
Búbos
vöcsök
|
16
|
Réti pityer
|
2
|
Barna rétihéja
|
1
|
Kis vöcsök
|
3
|
Mezei veréb
|
25
|
Szürke gém
|
1
|
Nyári lúd
|
5
|
Barázdabillegető
|
3
|
Sárszalonka
|
3
|
Tőkés réce
|
35
|
Cserregő nádiposzáta
|
1
|
Örvös galamb
|
350
|
Csörgő réce
|
1
|
Tengelic
|
5
|
Kék galamb
|
110
|
Egerészölyv
|
4
|
Füsti fecske
|
11
|
Szárcsa
|
2
|
Törpegém
|
1
|
Havasi
partfutó 1
|
Végül még egy kép a bejegyzés lezárása; de a további hangulat bevezetése érdekében:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése