A Marcal mentén madarászva

Nikivel a szó-szoros értelmében a Marcal mentén madarásztunk vasárnap, hiszen a gáton autóztunk közel 20 km-en keresztül. Az idő kellemes, már-már túl tavaszias volt, 14°C, napos-borult éggel. A csapadéknak hála összességében elmondható, hogy szépen elkezdtek feltöltődni a régi folyó-lefűződések, árterületek, mocsarak vízzel, azonban az aszályos 2022 miatt biztosan szükség lesz még a tavaszi csapadékra. A vizek mentén, a délutánra fölerősödő szél ellenére próbáltunk mindenhol tüzetesen végig nézni.
A medence két ismert rétisas fészekkel is rendelkezik, természetesen ezekre is ránéztünk, hogy állnak a kotlásban a madarak. Mindkét fészekben ült ez egyik madár, miközben párjuk a környéket figyelte.

öreg rétisas

A ragadozók palettáján tovább haladva nem panaszkodhatunk. Egerészölyvből 30-nál is több példányt sikerült megfigyelni, hol revírjeikben, hol magasan termikben. Az egyik ilyen termikben 4 kékes rétihéja is utazott', majd a kiruccanás végére még 6 madarat sikerült megfigyelni ebből a fajból. 2 karvaly és pár vörös vércse került még elő.
A mélyebb vizeken sok tőkés réce, fütyülő réce és csörgő réce úszkált, itt-ott bütykös hattyúkkal vegyülve. A szél 1 nagy póling kiáltását fújta felénk; miközben fenyőrigó csapatok rebbentek arrább vagy éppen a kiülőhelyükön nagy őrgébicsek lestek áldozatukra. A tocsogósokon 100-150 bíbic várta a tavaszt, vegyülve pár tucat seregéllyel. A kék galambok még nagy bandákban vándorolnak, lassan el kell foglalniuk a bükkösöket, melyek a fészkelőhelyeiket jelentik.
Egy kb. 1000 fős vadliba csapatba is belebotlottunk, melyek 50-50%-ban nagy lilikekből és nyári ludakból állt. A legszebb emlék talán a felrebbenő darvakról marad meg, hiszen egy kaszálóról láthattuk egész közelről eme, valószínű még utazó szárnyas jóságokat.
Szép kirándulás volt, de ácsingózunk a tavaszra, a további madarakra!