2024. május 31. - június 2.

XVII. Marcal-medencei Hamvas rétihéja Tábor

2024-ben sikeresen megrendeztük a XVII. Marcal-medencei Hamvas rétihéja Tábort. Klinger Lili, Császár Zsolt, Hencz Peti, Kaufman Gábor és Zábrák Károly alkotta csapatunk járta körbe a Marcal-menti, közel 5000 hektárt, mely potenciális fészkelőhelyet nyújthat a rétihéjáknak. A három nap alatt 18 községhatárban jártunk, ahol 19 élőhelyet vizsgáltunk, min. 3 óra időtatamban. Ugyanis, ezen földön fészkelő fokozottan védett rétihéják a földön fészkelnek. Olyan reliktumfaj, mely leggyakrabban a lápokban, mocsarakban, magassásos-füves élőhelyeken költ. Szerencsére a Marcal-vidéken akad ilyen élőhely. Ugyan ezen Marcal-menti berkekre jellemző még a természetes növényzet, de egyre több helyen jelennek meg adventív növényfajok is: főleg magas és kanadai aranyvessző. Érdekessége a dolognak, hogy ezen behurcolt növény szintén megfelelő élőhelyet tud biztosítani a hamvas rétihéjáknak, mint megfelelő takarást biztosító növény.
De kanyarodjunk vissza a táborunkhoz.
A Marcal-medencei hamvas' Tábor nem múlhat el eső nélkül. 2024-ben sem volt másképp. Heves zivatarok, erős, délről jövő frontok tarkították a táborozásunkat. Persze ez nem szeghette kedvünk'! A szokásos módon, nomád sátras-vándortábort szerveztünk. Így késő estig és kora hajnaltól figyelhettük a terepet; mert természetesen mindkét este olyan helyen táboroztunk ahol rétihéják is lehetnek.
A három napos tábor végére 8 revírt sikerült regisztrálnunk, amelyeknél 6 már tojásos állapotban, de 2 pár még kotlás előtti időpontban volt. A védelmi tábor végeztével az illetékes Nemzeti Parkoknak továbbítottuk a megfigyeléseinket, hogy segíthessünk a sikeres fészekvédelemben.
Ha kicsit engeditek, közelebbi konzekvenciákat is megosztanék, amiket sikerült kiokoskodni, megfigyelni.

A Marcal-mentén a felfedezett párok 50-50%-ban oszlanak meg természetes növényzet (magassásos élőhelyfolt) és adventív fajok (aranyvessző) alkotta fészekfoglalásban.
A revírt tartó párok felénél a tojó 2cy, azaz fiatal madár (2-3 éves).
Az egyik fészeknél egy 2cy hamvas rétihéja hím is tiszteletét tette; vsz. párnélküli, keresgélő madár.

vihar előtt - táborhelyünk
megfigyelőpont
hím hamvas rétihéja
tojó hamvas rétihéja
fészekre érkezés
tojó hamvas támadja az idegen hímet a revírben
2cy (másodéves) hím hamvas rétihéja
öreg tojó hamvas rétihéja
fiatal tojó hamvas rétihéja
Marcal-medencei hangulat, pihenő hamvas tojóval
Térjünk át a "nem hamvas rétihéjákra".
A kint töltött idő alatt 79 madárfajt sikerült észlelnünk. Ugyan sok "hiányfaj" is akadt, de most nézzük pozitívan. Nézzük amiket sikerült megfigyelni, pontosabban amik kiemelendők.
Kezdhetjük a barna rétihéjákkal. A medencében sok pár fészkel a nagyobb kiterjedésű nádasokban. Néhány hím példányt emelnék ki. Ez egyik egy feltűnően fehér fejű hím, a másik pedig egy revírt tartó melanisztukus, azaz sötétebb tónusú madár. A ragadozók háza táján tovább haladva a kabasólymok jutnak eszembe. Az egyik megfigyelőpontomról egy párt sikerült megfigyelnem, miközben az esők után szárítkoztak. Több helyen feltűntek ezen kecses, gyors vadászok zsákmányszerzés közben. A legnagyobb ragacsunk', 1 rétisas is megmutatkozott, ismert revír környékén ücsörgött egy száraz nyárfán. 2 fekete gólyát is sikerült meglátcsövezni. Vihar elől húzódtak be egy erdőfolt mentére, de sajnos nem ott fészkelnek. Mindenesetre érdekes adat. Szerencsére van fészkelő-fiókanevelő adatunk is: a Marcal'os daru! Az ismert területen már a 2024-ben szárnypróbálgató fiatal darvat is sikerült megfigyelni. Idén ismét sikeresen költöttek és nevelték fel fiókájukat a "darvaink". Kuvikot és erdei fülesbaglyot a tábortüzet körbeülve láttunk, berki tücsökmadár és kékbegy fiókák társaságában tűnt fel itt-ott. Szép hangulatok.
Örülök, hogy sikeres volt az akciónk, mind a természetvédelmi önkéntesség, mind a baráti találkozások felelevenítése végett.
Jövőre -reméljük- jöhet a XVIII!!!

tojó karvaly

holló

kabasólyom pár

melanisztikus hím barna rétihéja

sárga billegető

sordély

hím barna rétihéja

fekete gólya

hím citromsármány

nádirigó

barna rétihéja tojó a berekben

nagy kócsag

vadgerle pár

gyurgyalag

fehér gólya

2024. május 14.

Hamvas rétihéják itt-ott a medencében

Egy egész délutánt szántam a Marcal-medencében fészkelni próbáló hamvas rétihéják felderítésére. Ilyentájt a madarak többsége már a revírekben tartózkodik, tehát el kell kezdeni felderíteni a potenciális fészkelőhelyeket az időszaki kaszálási korlátozás miatt. Természetesen egy ilyen körutazáson' nem csak a hamvasokra' figyelünk, nyitott szemmel járunk mindenfelé.

Tehát pont' a legmagasabban járt a Nap, amikor kint ücsörögtem a 22°C-os melegben, melyet a délről jövő front előidézte szellő enyhített. Első állomásom egy nagyobb domb volt, ahonnan spektívvel jól körbeláttam a terepet. A déli melegnek hála ragadozómadarak termikeltek felettem. Egerészölyvek és vörös vércsék főleg. Átrepült 1 fehér gólya, csőrében fészekanyaggal. Füsti fecskék cikáztak villámgyorsan a szél ringatta búzaföldek felett, a környék suvadásaiban, homokletöréseiben gyurgyalagok fészkelnek. Tövisszúró gébics pár ül ki a galagonyabokorra, ők is itt fészkelnek. A spektívben egy már ismert revír rajzolódik ki: 1 hím és 1 tojó hamvas rétihéja nászolgat egymásnak. A tojó fiatal, 2 éves madár: még nem kezdett kotlásba. Ugyaninnen nagy messzeségben is feltűnik 1 hamvas' hím. Felfelé termikel. Ismerem azt a részt, régebben költött is ott eme rétihéja faj.

Pakolás, irány arrafelé!

Az autózást úgy alakítottam, hogy a folyó mentén tudjak menet közben is nézelődni. A poros utak és a kiszáradó belvizek uralják a tájat. Lassan reméljük jön az eső. Májusi eső aranyat'... De álljuk meg egy ponton, azaz egy képnél. Bizonyítófotó: a 2 kifejlett daru szülő és az 1 majdnem anyányi, már csak a fején pihetollakat viselő fiatal madár. 2024-ben ismét sikeres Marcal-medencei daru-költést könyvelhetünk el.

darvak

Megérkeztem a távolról megfigyelt hamvas rétihéjás placchoz. Változatos táj, szeretem ezt a részt. Hordalékkúpos legelő, itt-ott mélyebb, sásos, vízzel telt gödör. A közelben egy nagyobb csatorna, tele vízzel - emellett mocsárrét. A homokos útról a másik élőhelytípusra is rálátni: náddal-sással-aranyvesszővel tarkított táj. Hamvasoknak tökéletes. Tehát maradok a környéken, hátha előkerül a keresett madár. Addig szemezgessünk a megfigyelőpont madárvilágából. Most csak fényképekkel:

barna rétihéja tojó

barna rétihéja hím

sárga billegető hím

rozsdás csuk hím

cigánycsuk hím

Hamvas rétihéja nem jött. Gyerünk tovább egy másik helyszínre.
Az autóból már messziről látom a szitut. Egy hím hamvas' köröz egy sásosfolt felett. Pár száz méterrel arrább mentek, mint ahol tavaly költöttek. No nem baj nézzük az eseményeket: a hím kétszer hoz be élelmet, mindkétszer jön is a tojó. Egyszer levegőben dobják át egymásnak, ugyanakkor a második alkalommal a hím egy tisztább részre ereszkedik le a zsákmánnyal. Párzásra csalja oda a tojót. Pár másodperc az egész. A hím megy is tovább. A tojó pár kört tesz a terület felett nem túl magasan, majd kiül egy bodzabokorra tollászkodni, pihenni. Itt sincs még tojás. Folyamatban az ügy'.
A tojó színezet alapján egy öreg madár, különösebb színezetbeli különbség nélkül. Azonban sajnos még is van egy jellegzetessége: a bal lábát kicsit lógatja repülés közben, mely valószínűleg sérült. Leggyakrabban a meglőtt, megsörétezett madarak kénytelenek így élni tovább. Az afrikai utazás, a mediterráneum és a Száhel-övezet veszélyei ezek a vándormadarakra.
Persze bízom a sikeres költésben, melyről majd később talán sikerül is meggyőződni.