Somlói séta

2017. 12. 27.

Egy szeles nap margójára

A szerdai nap ismételten a természetbe vezetett. Egész napos túrára gondoltam, és legnagyobb örömömre Niki is velem tartott. Szép, kellemesen napfényes időpontot sikerült kiválasztani, azonban a szél itt-ott megnehezítette a dolgunkat, különösen a Somló tetején. Természetesen ez nem szegte kedvünket; örömmel sétálgattunk, kattintgattunk. Legalábbis, ha volt mit.
A bokros részeken viszonylag kevés kismadárral találkoztunk; bár a pirosló csipkebogyók, ill. kékesfekete fagyalbogyók terített asztalt kínáltak a madaraknak. Csuszkák, kék és széncinegék, nagy-, közép fakopáncsok és zöld küllők kísérték utunkat. Sajnos a szél itt is keresztbe tett kicsit, fotók sajnos nem születtek. Összességében a ragadozóké volt ez a kiruccanás: 2 vörös vércse küzdött az elemekkel a fejünk felett; valamint 2 holló tett többször jó pár kört körülöttünk, egyszer szerencsés pozícióból fotózhattam. 4 karvaly szintén a távcsöveink, vagy inkább csupán a szemeink elé került; észbontó gyorsaságot képesek elérni ezek a sunyi'ból támadó ragadozók...

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

Holló (Corvus corax)

Karvaly (Accipiter nisus)

Molyhos tölgyes bokorerdő

A dél környéki órákat már a dobai Erdődy-kastély parkjában töltöttük. Kényelemesen körbesétáltunk a kialakított ösvényeken, nézegetve a kialakított tavakat; a megmaradt öreg fákat. Főleg magevőket távcsöveztünk a hatalmasra nőt fák ágai közt. Tengelicek, csízek, meggyvágók, fakopáncsok, fenyő és léprigók keresgéltek élelem után. 

Tengelic (Carduelis carduelis)

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

A nap zárásaként Angihoz és Petihez csatlakoztunk a Dabronyi-erdőnél. Sétáltunk egy nagyot az erdőtömbben, bár túl sok élőlénnyel nem találkoztunk. 1 héja, ill. 1 fekete harkály az itt említésre méltó jószág'.

Vad-dörzsölés erdei fenyőn

A szarvasfélék hím egyedei előszeretettel választanak maguknak agancs-dörzsölő fát. Az egyik esetben a kifejlett agancsot tisztítják meg a barkától; valamint a párzási időszakban az erőfitogtatás egyik eleme az aganccsal szétdörzsölt fácska. 

Nagyacsádon

2017. 12. 23.

Gyimóti-nádas

Egy kis szabadidőnek hála, sikerült sétálnom egyet a falu Ny-i határában. A mezőgazdasági területek a Kis-Séddel, ill. a mellette elterülő ártéri területtel (kaszáló, nádas); valamint ezzel a környezettel szorosan összefüggő fűz-nyár remizzel' kapcsolódik össze.
Az odafelé vezető úton egy nagy csapat fenőrigóval futottam össze, valamint a légtérben 5 egerészölyv rikácsolt hangosan. 1 nagy őrgébics várakozott az egyik nyárfára kiülve, a kaszálón több mint 50 réti pityert reptettem meg, miközben haladtam előre a gumicsizmaszárig érő vízben. A nádasból 4 őz váltott ki, ám sajnos fényképezésük nem sikerült.
Rövid kiruccanásra sikeredett, de azért pár képet sikerült készítenem:

 Nagy őrgébics (Lanius excubitor)

Réti pityer (Anthus pratensis)

Mezei veréb (Passer montanus)

Kispodárpuszta

2017. 12. 22.

Erdészkedés-madarászat

Először egy kis epilógus:
Végre hazakeveredtem kicsit Sopronból, így rögtön az első adandó alkalommal -péntek délelőtt- kiruccantam kicsit Pápa környékére.
A Dáka környéki területeket jártam körbe. A Dákai-erdő, a Kispodárpusztai-víztározó volt a cél. 

A bejegyzés elején veszem a bátorságot egy kis szakmai-részhez.
A környékünkön elég gyakran ültetnek erdei fenyő-állományokat. Elegyetlenül, kultúrerdő formában; hisz így a tág hálózatnak hála könnyebb az erdősítés, erdővédelem és fahasználat munkaműveleteinek véghezvitele. A homokterületekre, kopárokra ültetett erdei fenyvesekre jellemző pár észrevételem képekben:

A homok-területeken gyakran problémát jelent a közel 2 méteresre is megnövő, invazív Amerikai alkörmös.

Fenyőilonca károsítása
A lepke hernyója telel át a vezérhajtás rügyében, majd tavasszal táplálkozása következtében a hajtás "postakürt" formára torzul. A hernyó bebábozódik a hajtásban, majd kirepülése után a már meghajlott, fásodott hajtást hagyja maga után. Ez a torzult, elgörbült hajtás felerősödik, tovább fejlődik a faegyeddel.

Vöröses, pergamenszerűen leváló kérge

Sphaeropsis sapinea

Az erdei és feketefenyő kárláncolat egyik gombafelelőse. Az idősebb fákon mind a hajtásokon, tűleveleken, tobozokon jelenik meg fekete termőtest tömege.

Az erdei séta után a halastó megtekintése következett. A tó a lehalászás után szinte teljesen feltöltődött, így nagy, nyílt vízfelület állt rendelkezésre a szárnyas' jószágoknak. A tavon 3 kormorán, 2 bütykös hattyú, 2 csörgő réce, 6 fütyülő réce és legalább 750 tőkés réce úszkált. A fákon, bokrokon, a leeresztőcsatorna partján szürke gémek és nagy kócsagok időztek; mindeközben 2 jégmadár hajkurászta egymást a  nádszegélyek mentén, esélyt sem adva a fotózásra. Így a szomszédos erdőszegélyen sétáltam még egyet, vadászgatva 2 süvöltőre, melyek elég barátságosan fogadták a feléjük nyújtózó objektívomat'...

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Süvöltő (Pyrhulla pyrhulla)

Fertőrákos

2017. 12. 16.

Fertőrákosi kikötő

Nikivel elhatároztuk, hogy kiugrunk a Fertő-tóra kicsit sétálni, nézelődni, fotózgatni. Sajnos hiába sütött ki a Nap rövidebb ideig, az időjárásra összességében a hideg, borongós, szemerkélő eső volt a jellemző.
Így bő 1 órát töltöttünk a friss levegőn. Sajnos túl nagy élet nem volt sem a strandon, sem a stégek környezetében. 2 tőkés réce úszkált békésen a partközelben, 1 szárcsa, 1 búbos vöcsök és 4 bütykös hattyú tűnt továbbá fel a hullámok-tengerében'. A levegőben 1 fiatal sztyeppi sirály, 1 viharsirály és legalább 30 dankasirály forgolódott. A magasban több csoportban vetési varjak húztak tova', összesen több mint 3000 példány lehetett. A téli madárvendégeknek megfelelően fenyőrigók ücsörögtek a magasabb fákon, valamint természetesen vadludak-füzére tartott éjszakázóhelyeire: a Fertőre...

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)

Sztyeppi sirály (Larus cachinnans)

Viharsirály (Larus canus)

Kék cinege (Parus caeruleus)

Dankasirály (Larus ridibundus)

Fotó: Niki

Zúzmarás Acsád

2017. 12. 02.

Decemberi kiruccanás

A december szépen beköszöntött. Míg Sopronban legalább 8 cm-es hóval fedett a táj, idehaza a telet csak a zúzmarás ágak és a köd képviseli. Nagyacsádon töltött szombatomba beiktattam egy délutáni kis kitérőt, hátha sikerül pár zúzmarás'-képet létrehozni.
Az első állomásom a "Makkos" volt. Egy fiatal tölgyerdőről beszélünk, melynek a K-i oldala egészen bokros-dzsindzsás'. Reméltem, hogy kismadarakat sikerül majd elcsípnem ezen a területen; akár ritkább téli vendégeket is. A ritkaságok elmaradtak; azonban volt mit nézelődni, volt mire kattintgatni.
A magasabb nyárfák ágai közt citromsármányok ücsörögtek, itt-ott feltűnt egy kisebb tengelic-csapat. A bokrosabb részeken szén és kék cinegék kutattak élelem után, becsatlakozva hozzájuk 2 sárgafejű királyka. Egy őszapó család is szórakoztatott; érdekes hatást keltettek a fehér-fejű madarak a zúzmarás ágak közt. 

Széncinege (Parus major)

Sárgafejű királyka (Regulus regulus)

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Az erdő megkerülése után a Pápai-Bakony-ér mentén ballagtam végig, egészen a Kis-Séddel való találkozásáig. Ezek a patakok nem igen szoktak befagyni, hála melegebb vízkészletüknek. Így sikerült most is a mederben ráakadni 1 sárszalonkára, 1 szürke gémre, valamint 1 nagy kócsagra. A fejem felett 1 karvaly és 1 egerészölyv suhant át.
Érdekes, hogy a jellemzőbb téli madárvendégekkel nem találkoztam, pedig mindig össze szoktam akadni egy-egy nagy őrgébiccsel, kékes rétihéjával. De hát majd legközelebb!

Nagy kócsag (Egretta alba)

Hangulat...

Borsodi-dűlő

2017. 11. 11.

Első libák Fertőújlakon

A novemberrel megjött a szeles, esős, hideg,  ködös téli napok sokasága is. Madarász berkekben ez az időszak a darvazást, libázást, téli kis madarászatot, ill. a nagy vízfelületek madárvendégeinek leskelődését jelenti. 

Sopronból hazafelé tartva megálltam a Sarród-Fertőújlak közötti részen; a Borsodi-dűlőnél. Sajnos a szél elég erőteljesen fújt, de megtalálva a megoldást a kocsiban állítottam fel a spektívet, így az ablakot leeresztve nézelődtem a vízfelületen. A récék majdnem teljes palettájukkal képviseltették magukat: tőkés~, kendermagos~, kanalas~, fütyülő~, csörgő~, nyílfarkú~. Sikerült kiszúrni 1 tollászkodó bütykös ásóludat, ill. egy olyan fajt, amit eddig még nem láttam: 1 nílusi ludat. Már szeptember 3-ia óta a területen tartózkodik a madár. És ha már ludak: Még a nagy tömegek elmaradnak, de szép számmal lehet látni nyári ludakat, és gyarapodó létszámmal nagy lilikeket. Sikerült is kiszúrni egy sárga nyakgyűrűs (H227: 2017-ben gyűrűzték a Borsodi-dűlőnél, azóta a térségben tartózkodik) és egy piros nyakgyűrűs (Z27: 2016-ban A Cseh Köztársaságban gyűrűzték, azóta Németországban figyelték meg 1 éve, idén pedig először én ) nyári lúd egyedet.

Nílusi lúd (Alopochen aegyptiaca)

Nagy lilik (Anser albifrons)

Nyári lúd (Anser anser)

A jobb felső madár a piros nyakgyűrűs -Z27-, ezt a képet idehaza vettem csak észre, hogy szerepel rajta az egyed. De a kiruccanás folyamán a vízen sikerült leolvasni a teljes gyűrűszámot.

A közel 1,5 órás nézelődést 1 kékes rétihéja hím, 1 fiatal barna rétihéja, és 2 rétisas megjelenése tetőzte még; majd a kocsi felett áthúzó darvak krúgatásával' indultam hazafelé.

Acsád

2017. 11. 04.

Novemberi napsütés

A mama háza környékén tettünk Nikivel egy pihentető sétát. Az "Akácosban" kezdtünk, ahol széncinegék, kék cinegék és egy 25ös őszapó csapat szórakoztatott minket. (Azt meg kell jegyeznem, amilyen jó kis fényekben, illetve bizalmassággal forgolódtak körülöttünk a fehér-fejű'-tollgombócok; olyan béna voltam a fényképkészítés tekintetében!)
A "Fügyész" mentén egy kukoricatarlót nézegettünk, melyen sok kismadár, és gerle táplálkozott; majd az érdekesség tekintetében rájuk repült 1 fiatal kékes rétihéja.
Rövid kiruccanás volt, de igazán megnyugtató...

Széncinege (Parus major)

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Sárgaság'...