2025. június 7., szombat

Hamvas rétihéják nyomában

Úton a tavalyi revírek felé'
"Első megállóm még az aszfalton ért. Egy belvízfolt csillog a napfényben. Ráspektívezek: 1 kanalasgém keresgél a közepén. 2 fehér gólya érkezik társaságának. Pár bíbic és 1 pajzsos cankó pihen a vízparton. Felettünk vörös gémek, nagy kócsag szállnak ide-oda, gyurgyalagoktól hangos a környék. Mehetek tovább."
hím nádi sármány
fiatal cigánycsuk
kanalasgém
vörös gém
Első állomás
"Kocsi mellől figyelem az eseményeket. Feltűnik egy öreg hamvas rétihéja hím. A tojója a növényzetből száll fel hozzá. Öreg tojó. A hím zsákmánnyal érkezett. A tojó átveszi, a földön elfogyasztja, majd kiül egy karóra. A hím is pihen. Kimegy vadászni. Eközben én közelebb megyek. A tojót akarom meglesni, hol is lehet a fészke. Azonban nem mutatja meg: vsz. még nincs neki. Hollókat, barna rétihéját riaszt. Sokat ücsörög. Még csak revírtfoglal. Hagyom, majd pár nap múlva visszajövök."
Második állomás
"A helyi kocsmában megittam a kávém. Jöhet a következő helyszín. Magaslesen ülök, innét nézem az előttem elterülő láprétet. Barna rétihéják repkednek a közelemben. 2 fészek van beljebb, a nádasban. Végre feltűnik egy hamvas'. 1 öreg hím. Jön is a párja. Gyors repkedés: a hím nem hozott zsákmányt, így a tojó rögtön visszaül. Itt már fészek van! Helyezkednem kell, egy letörés miatt nem tudom betájolni a fészek pontos helyét. Jön 2,5 óra várakozás. Közben 1 kabasólyom szórakoztat. 16 alkalommal ül ki egy fűzfára, vadászik, majd a kiülőn fogyasztja el rovarzsákmányát. 6-szor sikeres. Végre jön a hím hamvas vissza, ugyan megint zsákmány nélkül. Mindegy, nekem a tojóra kell figyelnem. Fel is jön. Repdes, kattintok pár képet: szépen látszik, hogy a 2024-es "tükrös" becenevű öreg madár az. Tavaly is itt költött, megismerjük a szárnytükrének fehér részéről, no meg a sötét "arcáról". Huppan is vissza a fészekre. Megvan!
Haris kakas hangjával távozom."
kabasólyom
foltos nádiposzáta
tojó barna rétihéja
őz suta
hím hamvas rétihéja
"tükrös", az öreg hamvas rétihéja tojó
"Megvan!"

2025. május 25., vasárnap

Bakonyszentlászlói mindennapok

Először is egy kis magyarázat: az élet úgy hozta, hogy áthelyeztek a Bakonybéli erdészetről Bakonyszentlászlóra. Pont 5 évre a Somhegyi erdőgondoki kinevezésem után. Most már a Tótárok erdőgondnokságot irányítom. Ha röviden címszavakban szeretném jellemezni: Fenyőfő és környéke az Ősfenyvessel, homoki erdeifenyő termőhelyekkel, egykori bauxit-bányarekultivációval; a Kék-hegy és annak meredek letörései árkokkal, erdőrezervátumokkal, bükkel; Pálház és Alízház, egykori Eszterházy-birtokok csereseivel, bükkös-cseres örökerdő tömbjével; a turisták által oly közkedvelt Cuha-szurdokkal.

Szóval a helyszín változott, de talán minden más maradt.
A mindennapok...

hím csicsörke

seregély

vetési varjú

hím tövisszúró gébics

mezei pacsirta

gumós kőtörőfű

agárkosbor

száraz gyepek

erdei fenyő erdőfelújítás:
a 2024-es aszály nagy károkat okozott mind a felújításokban,
mind az idősebb állományokban

genyőte, más néven királyné gyertyája

2025. május 15., csütörtök

Pókbangók

2025. április 22.

Pókbangók közt a Bakonyalján

Áprilisról szóló bejegyzés, melyben a növényeké: pontosabban egy növényfajé lesz a főszerep. Nikivel egy eddig számunkra ismeretlen bangófajt néztünk meg, egy közeli Bakonyalji élőhelyen. Egy száraz habitátú lejtősztyeprétet kerestünk fel, melyen körbesétálva becsléseink szerint közel 600 tő pókbangó virított. A szakirodalom így ír erről a fokozottan védett kosborfélénkről:

"Inkább mészkedvelő növény, előfordulásai láp-, löszpuszta-, homoki rétekre, dolomitsziklagyepekre, lejtősztyepprétekre tehetők. 10-45 cm magas kosborféle. A levelei hosszúkás-lándzsásak, fényes világoszöld felületűek. Vörösesbarna alapszínű szőrzetszerű képlettel borított és tarka rajzolatú virágaik bizonyos távolságról nézve ülő rovarra emlékeztet. A domború, erősen hátrahajló élű és ennek köszönhetően egy pók potrohra emlékeztető mézajkán legtöbbször egy H v. X alakú kopasz, világos folt található. A külső lepellevelei sárgászöldek, míg a belsők barnásak és kopaszak. A leggyakoribb hazánkban előforduló bangófaj."