Szélmező

 2020. 09. 18.

Szélmezői nézelődés

Szeptemberben még tartja magát a napsütés és kellemes meleg. Péntek délután kihasználtuk Nikivel az alkalmat, és a szélmezei tőzegtavak környékén kirándultunk egyet.

Kezdjük a madarakkal.

A légtérben a felszálló meleg levegőnek hála termikek alakultak ki. Nagy csapat holló feketéllett a kék égen, besiklott pár egerészölyv, valamint 2 dankasirály is a termikbe. A ragadozómadarak háza táján tovább haladva 2 barna rétihéja került lencsevégre. 
A tavakon vízimadarak úszkáltak. 6 bütykös hattyú, 50 tőkés réce, 2 kendermagos réce, 8 fütyülő réce és 6 csörgőréce. Nagy és kis kárókatonák repkedtek. A szegélyek sekélyebb vizében nagy kócsagok keresgéltek, ill. 3 sárszalonkát sikerült fotótávolságra becserkelni'.

Természetesen az énekesmadarakra is figyelgettünk, vagy éppen hallgatóztunk. Cinkék, barkós cinegék, csilpcsalpfüzikék, nádi sármányok hallatták hangjukat. Az egyik érdekes, már-már megdöbbentő élményt a seregélyek okozták. Több ezer példányból álló hadat' nézegettünk. A villanydrótokról felreppenve nagy csapatokban vetették magukat a rétekre, rovarok után kutatva. Maradandó élményt nyújtottak - főleg a példányszámukból adódóan.

Holló (Corvus corax)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Dankasirály (Larus ridibundus)

Egerészölyv (Buteo buteo)

Fütyülő réce (Anas penelope)

Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)

Sárszalonka (Gallinago gallinago)

Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita)

Seregély (Sturnus vulgaris)

A tavak környezetében a kisebb, vagy éppen mozdulatlanabb élőlényekre is fókuszáltunk. Rovarok és növények.
A még repkedő szitakötők közt mazsolázgattunk, bár eme gyors vadászokat elég nehéz lencsevégre kapni...
A növényekkel már könnyebb az ügy. A nádas-gyékényes-magas sásos élőhelytípus pár jellegzetes növényét mutatnám be pár képben:

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

Vörös katona-szitakötő (Sympetrum sanguineum)

Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara)

Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia)

Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)

Közönséges vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum)

Borzas füzike (Epilobium hirsutum)

A nap zárásaként ismét a rétihéjákat vártuk. Egy megfelelőnek - tűnő - megfigyelőponton várakoztunk. Kenderike és sárga billegető csapatok folyamatosan feltűntek alkonyat idején, azonban egyetlen egy rétihéjával sem(!) találkoztunk. Nem baj, a negatív adat is adat...

Kenderike (Carduelis cannabina)

Rétihéja éjszakázás

 2020. 09. 02.

Éjszakázó rétihéják

Augusztus végével, szeptember elejével megindul a rétihéják vonulása is. A hazánkban költő hamvas és barna rétihéják mellett, az északabbi vidékekről érkező fakó rétihéják is átvonulnak országunkon. Eme fajokat télen, késő ősszel kékes rétihéják követik, akik nálunk töltik a telet. Tehát itt a "négy rétihéja-szezon".
A vonulás során délre tartó madarak előszeretettel keresnek fel csoportos éjszakázóhelyeket, melyek sásos-zsombékos szegélyek, láprétek, turjánosok, magas füvű rétek. A Marcal-mentén több ilyen élőhely is van, melyeket érdemes szemügyre venni.
A szeptember eleji kimenetelemkor napnyugta előtt már a területet távcsöveztem. Egy-egy tövisszúró gébics ült ki vacsorára lesve, 2 vörös vércse vadászgatott a rétek felett. Vörös gémek szálltak lassú szárnycsapásokkal tova, mindeközben sárga billegetők nagy csapata, legalább 150 példány húzott be éjszakázni a nádasba. Elkezdődött a napnyugta. Alacsonyan, több irányból is rétihéja sziluettek tűntek fel. Egy bizonyos helyre tartottak. A napkorong eltűnésével 15 barna rétihéját számláltam meg.

Sárga billegető (Motacilla flava)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Augusztusi napok

 2020. 08. 30.

Augusztusi pillanatok

Az augusztus gyorsan eltelt. Legyen szó főleg a madarászatról. Pár bekezdéssel adózom ennek a hónapnak.

Kertünk madarai.

A délutáni kertben való ücsörgés mindig megnyugtató számunkra. Ha van rá mód a fényképezőgép is a kerti asztalon pihen, ha alkalom adódik könnyen lehessen használni.

Szürke légykapó (Muscicipa striata)

Házi veréb (Passer domesticus)

Kenderike (Carduelis cannabina)

A vonulás következtében ragadozómadaraink is áthaladnak az országon. A figyelmünk több alkalommal is a vonulásban éjszakázóhelyet kereső rétihéjákra szegeződött. Az alkonyat beálltával akár több tucat egyed is összeverődhet. Barna és hamvas rétihéjákat sikerült többször megfigyelni ilyen körülmények között.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

A Marcal-medencében járva egy érdekesebb ragadozómadárral is összefutottunk. 1 kígyászölyv már hetek óta a medencében tartózkodik, feltehetőleg kitűnő táplálkozóterületet talált magának. Sajnos sem a távolság, sem a fények nem kedveztek a fotózásnak, azonban a faj miatt közzétennék pár képet.

Kígyászölyv (Cicaetus gallicus)

Kispodárpusztai-halastó.

Nikivel egy gyors látogatást és körbespektívezést tettünk a tavon. 3 rétisas tűnt fel: hol a légtérben, hol a fákon, ill. épp halfogás közben. 1 barna rétihéja és 1 vándorsólyom is előkerült még. Sztyeppi és dankasirályok, fiatal kormos szerkők vadászgattak a víz felett. Sok nagy kárókatona és pár kis kárókatona szárítkozott a part menti fákon. Nagy kócsagok, kis kócsagok és szürke gémek ácsorogtak itt-ott, búbos és kis vöcskök osztozkodtak szárcsákkal a vízfelületen.

Rétisas (Haliaeetos albicilla)

Vas megye. Sitke és Rábapaty.

Nikiékhez tartva megálltunk nézelődni. Legelőször a ragadozók háza táján. Hollók, egerészölyvek és 1 barna kánya.
A vízimadarakkal folytatva benéztünk a kavicsbányába. Rengeteg nagy kócsag és szürke gém, pár bütykös hattyú (köztük egy sárga nyakgyűrűs, de túl messze volt a leolvasáshoz). Sztyeppi sirályok, 3 küszvágó csér. Egy nagyobb csapat bíbic pihent a kavicszátonyon, pár gólyatöcs és erdei cankó, sárszalonka tűnt még fel. Ritkaságok sajnos nem kerültek elő.

Barna kánya (Milvus migrans)

Marcal-menti gyűrűzőtábor

 2020. 08. 20.

Gyűrűzőtábor a Marcal-mentén

2020-ban sok bizonytalanság adódott a társasági élet körül, sajnos ez a szokásos gyűrűzőtáborunkra is kihatott. Mindezek mellett a nagy esőzés miatt a szélmezei táborhelyet is el kellett hagynunk. Így rögtönzések közepette Külsővaton, gyűrűzőnk Gergely ház környékén lett megtartva a pár napos tábor. Sajnálatosan számunkra Nikivel több dolog is közbejött, de huszadikán kilátogattunk a helyszínre, bízva a madárgyűrűzésben.

A meleg és a kevés madár azonban kitartott egész nap. A reggeli szedéstől az esti hálóellenőrzésig nagyjából 15 madár akadt aznap a hálóba, de legalább különböző fajok: mezei veréb, barátposzáta, kis poszáta, csilpcsalpfüzike, őszapó, balkáni fakopáncs, zöld küllő, csuszka. 

Csuszka (Sitta europaea)

Zöld küllő (Picus viridis)

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus)

Kis poszáta (Sylvia curraca)

A hálóellenőrzések közötti időt beszélgetéssel és természetesen madarászattal töltöttük. Az árnyékban ücsörgés közepette több szempár is az eget kémlelte. Karvalyok suhantak tova viszonylag alacsonyan, a magasban a délnek való vonulás volt megfigyelhető. A "nagy" szárnyakkal rendelkező ragadozómadarak és gólyák a felfelé áramló meleg-levegőt kihasználva vitorláztak olyakor bámulatos magasságban. 1 öreg rétisas, 1 fekete gólya, legalább 30 fehér gólya, jópár egerészölyv, 2 darázsölyv és pár barna rétihéja került fel a megfigyelt fajok listájára.

A nagy meleg ellenére körbenéztünk a falu határában is. A Marcalig nem sikerült lesétálnunk, a nagy esőzésnek hála feltelt az árterület. Ezt használták ki a molnár és füsti fecskék is, így gyakran a belvizek felett vadászgattak, vagy éppen ittak. A szárnyas rovarokra a nagy csapatokba verődő gyurgyalagok is lestek, ezzel egy folytonos, prtüttyögő' alapzajt csapva a kilátogatók fülének.

Molnárfecske (Delichon urbicum)

Gyurgyalag (Merops apiaster)

Karvaly (Accipiter nisus)

Hamvasos megfigyelések

 

2020. 07. 27. és 31.

Hamvasos megfigyelések

A hamvas rétihéják védelme során az adatgyűjtésre nagy hangsúlyt fektetünk idén. Megpróbáljuk a lehető legpontosabban rekonstruálni az adott revírre vonatkozó eseményeket: fotókkal, jegyzetekkel, utánajárással alátámasztva.
Szélmező környékén egy, még június közepén fészekre etető hamvas rétihéja párról készültek a megfigyelések. Június végére sajnos ez megváltozott: két kiülés alkalmával sem mutatkozott meg a helyi pár. Ugyan egy idegen hamvas hím átrepült a terület felett, de ez a fotók alapján egyértelműen nem a helyi madár.

Hamvas rétihéja (Circius pygarcus)

A hamvas rétihéják mellett természetesen más, a környékre jellemző fajok is megfigyelésre kerültek.
A tóvilágnap megfelelően barna rétihéják tűntek fel mindenfelé. Öreg tojók, öreg hímek hordták a táplálékot a nemrég kirepült fiataloknak. A távolban egerészölyvek keringtek, feltűnt 1 hím darázsölyv is. Karvaly tojó riasztgatta a nádasban megbúvó kismadarakat, egy-egy vörös vércse szitált a környező mezők felett.
Nagy kócsagok, vörös gémek, kis és nagy kárókatonák szálltak a kék égen. A nádi énekeseken kívül az éjszakázni behúzó füsti fecske és seregély-csapatok jelentették a tollas jószágok megfigyelését.

Barna rétihéja (Circius aeruginosus)

Karvaly (Accipiter nisus)

Tőkés réce (Anas platyrhyncgos)

Kis kárókatona (Phalacrocorax pgmeus)

Vörösgém (Ardea purpurea)

Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Seregély (Sturnus vulgaris)