Marcal-medence

2019. 02. 18. és 28.

Marcal menti nézelődés 

A februári időszak nevezetes a Marcal-mentén, ugyanis a vonuló vadlibák bárhol feltűnhetnek a medencében. Két alkalommal is a nézelődtem-fotózgattam a nyomukban, de nézzük sorjában az eseményeket.
Február 18., kora délután.
A visszamaradt belvízfoltok szépen odavonzzák a libákat. Mellettük bütykös hattyúk, tőkés récék úszkálnak a vízen. Természetesen a ludak több faja is megmutatkozik: nyári ludak, nagy lilikek, tundraludak. Megérkeznek az első seregély és bíbic csapatok; de még szem elé kerülnek a téli vendégek is: fenyőrigók, nagy őrgébicsek. A nézelődés közepette 1 öreg rétisas kerül szem, és fényképezőgép elé...

Nyári lúd (Anser anser)

Bíbic (Vanellus vanellus)

Rétisas (Haliaeetus albicilla)

Február 28., késő délután.
A tavasz szemlátomást közeledik, a tavaszi madárvendégek száma huzamosan nő. A récék palettája csörgő és fütyülő récékkel egészül ki, a bíbic és seregély csapatok több százasra híznak'. Átrepülnek az örvös és kék galambok. A vadludak még tartják táplálkozóterületeiket, nagyjából 2000 példány: főleg nagy lilikek és nyári ludak, de pár tundralúd is. 

Megállíthatatlanul jön a tavasz!

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Bíbic (Vanellus vanellus)

vadludak

Téli vendégek

2019. 02. 03.

Hattyúk és vadlibák 

A téli hideg idő beköszöntével sokunknak a vadlibák jutnak eszünkbe. Az október-november tájékán hozzánk telelni érkező vadlibák egészen február-márciusig kitartanak, persze csak ha van elegendő táplálék a telelőterületeiken. A Marcal-medencében inkább januártól számítunk az északi vándorok megérkezésére. A kukoricatarlók, gabonavetések és repcetáblák kitűnő táplálékforrásai a madaraknak. A vadlibák mellett gyakran hattyúkat is találhatunk a földeken. Jórészt szintén északról érkező jószágok ezek, melyek gyakran több százas csapatokat alkotnak egy-egy ilyen táplálkozóhelyen. Érdemes körbenézni köztük, hiszen mind találkozhatunk ritka fajokkal, mind színes láb- és nyakgyűrűvel jelölt egyedekkel is.
Nekem szerencsém volt, így fényképekkel és élménybeszámolóval is alátámaszthatom a fent leírt epilógust.
A vasárnapi napot a terepnek szántam a Marcal-medencében. A szokásos útvonalon közelítve vettem észre a repcetáblán ácsorgó, és táplálkozó madarakat. Gyorsan rájuk pillantottam spektívvel, és a nyári ludak után egy sárga csőrű hattyút nézegettem. Kétségtelen 1 énekes hattyú. Gyors tervezgetés, és már úton is voltam a kezemben mindenféle eszközzel, hogy a madarak közelébe férkőzzem. Megreptetni semmiképpen sem akartam a társaságot, így egy nagy kört leírva, egy fasorban helyezkedtem el. Előttem az 50 bütykös hattyú, köztük az 1 énekes'; valamint 3000 vadliba, melyek folyamatosan repkedtek körülöttem. A csapat majdnem teljessége nagy lilik volt, köztök kb. 50 nyári lúd, és 2 vetési ludat szúrtam ki. Felettem szálltak oda, s vissza a csapatok; de természetes én kitüntetett figyelemben részesítettem a sárga csőrű' hattyút. Békésen legelészett bütykös' társaival, remek alkalmat adva a megfigyeléséhez. Ugyan egyszer tett egy kört a bütykös-had' fele, de amily hirtelen felszálltak, ugyanúgy pihentek meg újra. Az elmerült spektívezést az is bizonyítja, hogy későn vettem észre/pontosabban alig vettem észre a tőlem alig 30 méterre ácsorgó őz-bandát. Igyekezni kellett a fényképezéssel. Bő 2 óra nézelődés után, indultam a következő állomásomra, a Csabi által szervezett II. Téli madártani sétára...

Énekes hattyú (Cygnus cygnus)

Nyári lúd (Anser anser)

Nagy lilik (Anser albifrons)

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Európai őz (Capreolus capreolus)

Nagypiriten gyülekezett a Csabi által vezetett csapat, majd ameddig az időjárás engedte sétáltunk egy kört. Tőkés récék, bütykös hattyúk, nagy kócsagok; átreppenő nyári ludak és nagy lilikek jelentették a nézelődni valót. Egy népesebb fenyőrigó csapat, 1 csippanó' réti pityer, valamint 1 gyors szárnycsapásokkal K-nek tartó rétisas színesítette tovább a fajlistát. Talán én legjobban a túra során az eső előtt összeverődő 12 kékes rétihéjának örültem meg. A rétihéják gyakran éjszakáznak közösen egy alkalmas területen, hamvas'oknál már többször megfigyeltem. De kékes' csoportosulást eddig nem láthattam. Érdekes élmény nyújtott az esőben imbolygó madarak látványa...

Egerészölyv (Buteo buteo)

Sordély (Emberiza calandra)

Januári körök

2019. 01. 25/26/29.

Januári kiruccanások 

Gyorsan eltelt a január, nem igazán sikerült túl sok időt szánnom a terepi napokra. Azért a havas, téli hangulatokból pár órás kiruccanásokat sikerült elcsípnem.
Nemesszalók és Külsővat között egy 1000-1500as vadlúd csapatba botlottam. A hideg, szeles idő ellenére - a lehetőségekhez képest - átnéztem a táplálkozó csapatot, melyben a nagy lilikek mellett pár példány nyári és vetési lúd került csak a spektívem elé.
A főút túl oldalán is nézelődtem egy másik alkalommal. A lucernatáblán egerészölyvek, 1 gatyás ölyv, kékes rétihéják, vörös vércsék vadászgattak. Ugyan nem voltak túl közel, de a napos idő szép lehetőséget adott a nézelődésre. A ragadozókon kívül egy nagy, legalább 2000es egyedszámú vetési varjú-csóka csapat keresgélt a kaszálón...

Vadlibák

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Egerészölyv (Buteo buteo)

A Nikinél töltött hétvégén pedig két rövidebb sétát tettünk. Az egyik alkalommal Sitke határában néztünk körül, majd Sárvár felé vettük az irányt. Ekkor összességében túl sok mindennel nem találkoztunk; jópár egerészölyv, pár vörös vércse, rengeteg holló, egy kisebb csapat kenderike-erdei pinty csapat kerülhetett fel a listára. Talán a legjobb megfigyelés a Rába mentén átrepülő 1 öreg rétisas volt.
Másnap egy nagyobb erdőfoltot sétáltunk körbe. Sárgafejű királykák, szén-, kék és barátcinegék keresgéltek az erdei fenyveses foltokban; a kőrisek terméseit süvöltők majszolták'. Sikerült lencsevégre kapni egy legelésző őzbakot; valamint pár fészket is felfedeztünk. Egy régi hollófészken, valamint érdekességként egy mókusfészken akadt meg a szemünk.

Kenderike (Carduelis cannabina)

Őz bak (Capreolus capreolus)

Hollófészek

Mókusfészek

Ragadozók nyomában

2019. 01. 12.

Sas-szinkron 

Évente megrendezik az Országos sas-szinkront, melynek célja a Magyarországon január-február hónapokban tartózkodó ragadozómadarak felmérése. Nikivel mi is próbáltuk kivenni részünket a programból, már amennyire az idő engedte. Először a Nagypirit melletti részeken néztünk körül. Sajnos nem láttunk sem ragadozó madarat, sem bármi más érdekességet. Pár nyári lúd keresgélt a megfagyott réteken, a távolban kb. 200 vadliba emelkedett fel a magasba. Dolmányos és vetési varjak kutattak élelem után a földeken, pár fenyőrigó rebbent arrább. A sétálgatás után hazafelé vettük az irányt. Út közben Külsővat környékén táplálkozott 22 bütykös hattyú egy repcetáblán, illetve a Nemesszalók határában lévő lucernaföldön vadászgatott több ragadozómadár. Körbespektívezve a madarakat végül 50 egerészölyvet, 6 kékes rétihéját és 2 vörös vércsét figyelhettünk meg.

Mezei veréb (Passer montanus)

Kékes rétihéja (Circus cíaneus)

Egerészölyv (Buteo buteo)